A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat
Király Sándor

Alapítvány a XIX. századból
A hallgatók étkeztetését szolgáló Gárdos János-alap alapítólevele


A Debreceni m. kir. Tudományegyetem, amelynek létrehozásához a jogi alapot az 1912. évi XXXVI. tc biztosította, az 1914/15-ös tanév kezdetétől fogadott hallgatókat. Az első tanévben még csak 331 diák járt Debrecenbe, de már akkor jogos igényként merült fel a rendszeres étkeztetés szervezett, intézményi szintű megoldása.1 A Mensa Academica (Egyetemi Diákasztal), mint az egyetemi hallgatók lehetőleg kedvezményes áron történő, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmezéséért felelős diákjóléti intézmény a következő, 1915/16-os tanév kezdetén, 1915. szeptember 16-án kezdte meg működését.2
A menza születését és további működését jelentős részben egy olyan magánalapítványnak köszönhette, amely jóval az egyetem létesítése előtt, még a XIX. század végén hívott életre egy budapesti orvos özvegye. Ez az alapítvány, mely később Gárdos János-alap néven vált ismertté, egyediségét és gyakorlati jelentőségét tekintve is érdemes arra, hogy felhívjuk rá az utókor figyelmét, és alapítólevelének fennmaradt szövegét forrásközleményként bocsássuk közre.
A debreceni egyetemi Mensa Academica felállításának története tehát egészen 1894. január 11-ére nyúlt vissza, amikor egy budapesti orvos, Dr. Gárdos János özvegye, a nem sokkal később, 1894. február 26-án elhalálozott özv. Gárdos Jánosné született Andrássy Júlia végrendeletében az állam által alapítandó harmadik tudományegyetemen létesítendő menza céljaira jelentős adományt tett.
Az alapításkor összesen 25 darab értékpapírból álló részvénycsomag tulajdonjoga a végrendelet szerint kivétel nélkül az alapítványé lett, oly módon, hogy 5 részvény esetében életfogytig tartó haszonélvezeti jog lett bejegyezve. Az alap törzstőkéjét 10 Pesti Hazai Első Takarékpénztári és 10 Pannonia viszontbiztosító intézeti részvény képezte, de emellett további 3 darab Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvény esetében a haszon az adományozó özvegy testvérét, Andrássy József nyugalmazott cs. és kir. őrnagyot és feleségét, Vezzari Terézt; 2 darab azonos típusú részvény jövedelme pedig unokahúgát, Andrássy Kamilla nevelőnőt illette, ameddig meg nem haltak.3
Az alapítvány fő célja a végrendeletben lefektetett alapelveknek megfelelően az volt, hogy a jövő egyetemi hallgatóinak, különösen a szegény családokból érkezőknek az étkeztetése a részvénycsomag jövedelmeinek is köszönhetően mindenkor megfelelően biztosított legyen:
„«Dr. Gárdos János alapítványa» név alatt alapítvány gyanánt hagyományozok, az állam által Magyarországon legközelebb alapítandó harmadik egyetemen létesítendő «Mensa Academica»-nak 10, azaz tiz darab Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvényt és 10, azaz tiz darab Pannonia viszontbiztosító intézeti részvényt, azon rendeltetéssel, hogy ezen, megboldogult férjem nevére szóló részvények jövedelme szegény ottani egyetemi tanulók élelmezésére és táplálására fordíttassék. Egyszersmind ezen alapítványnak hagyományozom mindazon értékeket, amelyek fölött ezen végrendeletemben intézkedtem, -ha egyik vagy másik hagyományos engem tul nem élne.4
A végrendeletben foglaltak teljes körű végrehajtását az nehezítette meg, hogy az 1912. évi XXXVI. tc. Debrecenben és Pozsonyban is egyetemet létesített, vagyis az, hogy harmadik tudományegyetem valójában két felsőoktatási intézményre is igaz volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem és az 1872-ben alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem mellett megalakult debreceni és pozsonyi intézmények menzája egyaránt megfelelt a végrendeletben foglalt kritériumnak, ezért a hosszú ideje kamatozó értékpapír együttes tiszta jövedelmét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kettéosztotta, hogy fele-fele részben bocsássa az újonnan létesített menzák rendelkezésére.5 A Gárdos János-alap kamatjövedelme ettől kezdve rendszeresen szolgálta úgy a debreceni, mint a pozsonyi, később pécsi egyetemi menzák működését és sokáig biztos alapokat teremtett a szociális szempontok érvényesítéséhez is.
Az alapítás során mindkét egyetemen nagy segítséget jelentett, hogy ilyen jellegű diákjóléti intézmény nemcsak Budapesten, hanem vidéken, Kolozsváron is működött. A felállított új egyetemi menzák a belső felépítésüket és a működésüket meghatározó alapszabályainak a megalkotásakor egyértelműen a Kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetemen működő intézmény példájából indultak ki, amely így minden szempontból mintaként szolgált a testvérintézmények számára.
Az, hogy a debreceni Egyetemi Diákasztal végül már az 1915/16-os tanév elején működni kezdett, többek között Bernolák Nándor rektornak6 volt köszönhető, aki – tekintettel a rendkívül nehéz gazdasági viszonyokra, melyek az egyetemi ifjúság megélhetését veszélyeztették – kérelemmel fordult Jankovich Béla közoktatásügyi miniszterhez, hogy már ebben a tanévben utalja ki az alapítvány jövedelméből a Debreceni m. kir. Tudományegyetemre eső részt. A miniszter 1915. augusztus 12-én helyt adott a kérelemnek és felhatalmazta a rektort a Mensa Academica megszervezésére.7 A miniszter 1915. augusztus 18-án kelt leiratával a létesítendő debreceni Mensa Academica céljaira 15 666 korona 94 fillért utalt ki a Dr. Gárdos János alapítvány kamatjövedelméből.8 Egy évvel később, 1916 augusztusában a Mensa Academica újabb 10 000 koronát kapott az alapítvány kamataiból az 1916/17-es tanév működési költségeire.9
A rektor felvette a kapcsolatot az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnökségével, s évi 1200 korona bérleti díj ellenében az egyesület Ferenc József út 34. szám alatti ház II. emeletén lévő két szobából és egy konyhából álló helyiségeit szerezte meg a menza számára.10 Az Egyetemi Diákasztal első gondnoka Milleker Rezső, pénztárnoka pedig Kölönte Géza, az egyetem hivatalban lévő quaestora lett. Milleker két évig vezette az intézményt, majd átadta a felelősségteljes feladatot az Egyetemi Tanács által megválasztott felügyelőbizottság elnökének, Láng Nándornak, aki 1917. június 26-án kapott megbízást az Egyetemi Tanácstól a menza vezetésére.11 Munkájában az Egyetemi Diákasztal mellé rendelt felügyelőbizottság segítette.12
Jelen közleményben nem vállalkozhatunk arra, hogy a Mensa Academica teljes történetét áttekintsük, elég ha megemlítjük, hogy az egyetem legfontosabb diákjóléti intézményéről beszélünk, amely nemcsak Láng 1931-ig tartó működése idején, de azt követően is töretlenül szolgálta az egyetemi hallgatóság ügyét. Nem sokáig maradt a Ferenc József út 34. szám alatt, 1917 augusztusától Rugonfalvi Kiss István Bethlen utca 40. szám alatti házában, majd 1921-től a Tisza István Internátussal együtt a Simonyi út 16. szám alatt fekvő épület északi, harmadik pavilonjában folytatta működését.13
Özv. Dr. Gárdos Jánosné végrendeletének megfelelően a Debreceni Egyetemi Mensa Academica ingyenes és kedvezményes helyek biztosításával a legszegényebb hallgatók táplálkozására is gondolt. Az Egyetemi Diákasztal tehát nem pusztán egy mai értelemben vett menza szerepét töltötte be, hanem az arra érdemesnek talált, fizetni nem, vagy csak részben tudó hallgatók ellátását is feladatának tekintette. Még be sem rendezték, és a felügyelőbizottság még fel sem állt, az intézmény máris hozzákezdett a hallgatóság tényleges támogatásához.14 A Mensa Academica tehát már működésének legelső évében eleget tudott tenni az alapszabályaiban lefektetett összes feladatának, s közvetlenül is segélyezte a legrászorultabb diákokat.15
A Dr. Gárdos János alapítvány sokáig töretlenül szolgálta a Mensa Academica-t, de a biztos, nyugodt működéshez szükséges anyagi feltételeket önmagában nem biztosíthatta. Nagy szükség volt a közoktatási tárca éves államsegélyére is, amely a Gárdos-alap kamataival együtt az egyetlen biztos bevételi forrása volt az intézménynek.16
Az 1917/18-as tanévben a Mensa Academica anyagi megerősítését szolgáló, az egyetemi hallgatóktól mellékdíjként félévente szedett menza-díj bevezetésére is sor került. Az ekkor még 1 K 50 f-t kitevő díj az intézménynek nyújtott államsegély és a Gárdos-alap jövedelmeinek a kiegészítésére szolgált.17
Az alapítvány évi rendszeres, a debreceni menzára eső kamatai a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetítésével jutottak el Debrecenbe. 1934 áprilisában azonban, amikor kétéves jövedelem (750 pengő) került kiutalásra már jól érzékelhető volt, hogy a Gárdos-alapból származó bevételek folyamatosan csökkennek, és így az alap is veszíteni fog jelentőségéből. Dr. Rácz Kálmán miniszteri tanácsos 1934. április 20-i átirata a következőket tartalmazta:
Az egyetem menzájának segélyezésére a Dr. Gárdos János alapítvány két évi jövedelme fejében 750 P-t, azaz Hétszázötven P-t a gazdasági hivatal címére elszámolás kötelezettsége mellett egyidejüleg kiutaltam. Erről tudomás és további eljárás végett a tekintetes Tanácsot azzal értesítem, hogy az alapítvány osztalékjövedelmének nagymérvü csökkenése folytán jövőben az évi segély előreláthatólag lényegesen csökkenni fog.18
A félelmek megalapozottnak bizonyultak, hiszen 1939. június 14-én már csak 215 pengő érkezett a minisztériumból a Gárdos-alap éves kamatjövedelmének elszámolásaként, s ezt követően az alapítvány oly mértékben elértéktelenedett, hogy a későbbi tanévekben a hasonló tárgyú minisztériumi átiratok is elmaradtak.19
A Gárdos alapítvány mindaddig állt a debreceni és a pozsonyi, majd 1921-től a pécsi egyetemi menzák szolgálatában, ameddig kamatjövedelme elegendőnek bizonyult érdemi támogatás nyújtására. Az alapítvány jövedelméből származó anyagi segítség különösen a legkorábbi időkben volt jelentős, amikor a szűkös államsegély és a költségeket sem fedező saját bevételek mellett az intézmények legfontosabb pénzügyi támasza volt.
Az alábbiakban közölt alapítólevél egy 1934-ből fennmaradt szövegváltozat, amely tartalmazza az alapító, özv. Dr. Gárdos Jánosné végrendeletének a létesítendő menzára vonatkozó lényegi rendelkezéseit, valamint azt a minisztériumi kiegészítést, amely világosan rendezte a kamatjövedelmek megosztását a debreceni és a pécsi intézmény között. A forrásban tételesen is szerepel az alapítványi tulajdon, vagyis mindazon értékpapírok felsorolása, amellyel az alap 1934. április 4-én rendelkezett.
A alapítólevél a két világháború közötti magyar felsőoktatás történetének fontos kordokumentuma. Egy olyan felajánláshoz kapcsolódik ugyanis, amit még a XIX. század végén tettek és amelynek jóvoltából úgy a debreceni, mint a pécsi egyetemi menza az anyagi alapjait köszönhette. A felajánló az alapítás pillanatában még nem sejthette, hogy pontosan hol és mikor létesül majd az ország harmadik tudományegyeteme, de azt tudta, hogy a hallgatók számára, még ha szegény sorból kerülnek is ki, biztosítani kell a megfelelő étkeztetést. A most következő forrás ennek a nemes kezdeményezésnek a bizonyítéka, valamint annak, hogy volt, aki gondolt az első világháború árnyékában megszülető egyetemre már a századelőn, még a „boldog békeidők” idején.

Dr. Gárdos János-alap
Alapítólevél20

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter tudtára adja mindenkinek akit illet, vagy a jövőben illetni fog, hogy az 1894. évi február hó 26-án Budapesten elhalt özv. dr. Gárdos Jánosné szül. Andrássy Julia 1894. évi január hó 11-én kelt végrendeletében a következőképpen intézkedett:
Az 1. pontban I. alatt felsorolt értékekből:
Hagyományozom 3, azaz három darab Első Hazai Takarékpénztár részvénynek életfogytiglani haszonélvezetét, fivéremnek, Andrássy József nyugalmazott cs. és kir. őrnagynak és nejének /: jelenleg Görzben lakók:/ egyetemleg.
Ezen részvények tulajdonjogát hagyományozom a 16./pont értelmében alapítandó „dr. Gárdos János alapítványa” alapítványnak.
Hagyományozom 2, azaz kettő darab Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvénynek életfogytiglani haszonélvezetét unokahugomnak, Andrássy Camilla nevelőnőnek, ki jelenleg Gyulafehérvárott Erdélyben lakik. Ezen részvények tulajdonjogát hagyományozom hasonlókép a 16./pont értelmében alapítandó „dr. Gárdos János alapítványa” alapítványnak.

Az 1. pontban II. alatt felsorolt értékekből:
„Dr. Gárdos János alapítványa” név alatt alapítvány gyanánt hagyományozok, az állam által Magyarországon legközelebb alapítandó harmadik egyetemen létesítendő „Mensa Academica”-nak 10, azaz tiz darab Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvényt és 10, azaz tiz darab Pannonia viszontbiztosító intézeti részvényt azon rendeltetéssel, hogy ezen, megboldogult férjem nevére szóló részvények jövedelme szegény ottani egyetemi tanulók élelmezésére és táplálására fordíttassék. Egyszersmind ezen alapítványnak hagyományozom mindazon értékeket, amelyek fölött ezen végrendeletemben intézkedtem,- ha egyik vagy másik hagyományos engem tul nem élne.
Ezeknek a végrendeleti intézkedéseknek megfelelően a budapesti kir. törvényszék, mint hagyatéki bíróság a néhai dr. Gárdos János és néhai özv. Gárdos Jánosné szül. Andrássy Julia egyesített hagyatéka ügyében hozott 49.443/1894. számu átadó végzésének 22. pontjában kimondotta, hogy „a Magyarországon legközelebb az állam által alapítandó harmadik egyetemen létesítendő „Mensa Academica” javára „dr. Gárdos János alapítványa” név alatt létesítendő, s ugyanottani szegény egyetemi hallgatók ellátására és élelmezésére szolgáló alapítvány céljaira 10 darab dr. Gárdos névre szóló 1850., 1851., 1852., 1853., 1854., 1855., 1856., 1857., 1858., 1859. számu Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvény /leltár 4.t./; továbbá 10 darab 117., 118., 119., 120., 121., 122., 123., 124., 125., 126. számu Pannónia viszontbiztosító intézeti részvény /leltár 9.t./;- végre 3 darab 1842., 1843., és 1844. számu Pesti Hazai Első Takarékpénztári részvény /leltár 4.t./ Andrássy József és neje szül. Vezzari Teréz élethossziglani egyetemleges haszonélvezetével terhelten, valamint a 2 darab 1845. és 1846. számu /leltár 4.t./ Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületi részvény Andrássy Camilla életfogytiglani haszonélvezeti jogával terhelten átadatik.
A budapesti kir. törvényszék 23.959/1895. és 34.082/1895. számu végzésével az alapítvány részére átadott értékpapírok és azok időközi hozadékai a bírói letétpénztárból a m. kir. központi állampénztárba, mint alapítványi főpénztárba utaltattak be s azok ott az alapítvány életbeléptetéséhez kötött föltétel bekövetkeztéig, illetőleg az alapítvány tényleges életbeléptetésééig az alapítványi vagyon gyarapítása végett tovább gyümölcsözőleg kezeltettek.
Tekintettel arra, hogy ez az alapítvány rendeltetésének már átadatott, az alulírott m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kiadja az alapítvány életmüködését és kezelését szabályozó következő
a l a p í t ó l e v e l e t :

1./ Az alapítvány címe: „dr. Gárdos János alapítványa” egyetemi „Mensa Academica”-k javára.
2./ Minthogy Magyarországon a harmadik és negyedik egyetem az 1912. évi XXXVI. t.c. alapján egyidőben létesült, az alapító végrendeletének 16./pontja szerint a létesítendő harmadik egyetem mellé rendelt alapítványnak a két egyetem között való megosztása találtatott helyénvalónak. A m. kir. Erzsébet Tudomány Egyetem az 1921. évi XXV. t.c. alapján ideiglenesen Pécsett helyeztetett el. Ennélfogva az alapítvány célja: a pécsi m. kir. Erzsébet és debreceni m. kir. Tisza István egyetemek mellett létesített Mensa Academica-k fentartása, vagy segélyezése.
3./ Az alapítvány vagyonát a következő értékek alkotják:
1./ 1 drb 19.667.sz. - az alapítvány nevére kötményezett 4%-os
magyar koronajáradéki kötvény 202.600 korona névértékben
összesen.................................................................................... 16.21 P.
2./ A kisbirtokosok országos földhitelintézete által kibocsátott, az
alapítvány nevére kötményezett, 10.000 kor. névértékű
4 ½ %-os záloglevelek összesen............................................... -.80 ”
3./ 104 drb egyenként 100 P n.é. Pesti Hazai Első Takarékpénztári
részvény, összesen névértékben.................................................. 10400.-- ”
4./ 14 drb egyenként 50 P névértékű „Pannónia” viszontbiztosító
intézeti részvény, összesen névértékben.................................... 700.-- ”
5./ Készpénz a Nemzeti Hitelintézetnél folyószámlára elhelyezve 390.-- ”

Mindössze: 11507.01 P.
---------------

4./ Az alapítvány tőkéjét a mindenkori m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezései szerint a m. kir. póstatakarékpénztár / mint alapítványi főpénztár :/ kezeli.
5./ Az alapítvány vagyona mindenkor csonkítatlanul fenntartandó, s csak jövedelmei használhatók fel.
Az alapítványi jövedelmek a kezelési költségek levonása után két egyenlő részre osztva, kizárólag a 2./ pontban megnevezett két Mensa Academica céljaira fordítandók;- a kamatoknak a most említett célokra való megosztása és felhasználása tekintetében a közelebbi, vagyis részletes rendelkezések joga a mindenkori m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert illeti meg.
6./ A jelen alapítólevél 5./ pontja értelmében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pécsi és debreceni egyetemi menzák részére megállapított összegeket a felhasználásra vonatkozó rendelkezéseinek közlése mellett a most említett tudományegyetemek mindenkori rektorának kezéhez utalványozza ki; az egyetemek rektorai pedig kötelesek a kezükhöz kiutalt összeg felhasználását fentüntető számadást minden tanulmányi év végével a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni.
7./ Az alapítványt peres és perenkívüli ügyekben a közalapítványi kir. ügyigazgatóság képviseli.
8./ A jelen alapítólevél négy egyenlő példányban állíttatott ki. Ezek egy példánya a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium irattárában, egy-egy példány a pécsi és debreceni m. kir. egyetemek levéltárában, egy példány pedig a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál őriztetik.

Kelt: Budapesten, 1934. évi április hó 4-én.

A miniszter helyett:
olvashatatlan aláírás
h. államtitkár
P. H.



A másolat hiteles:
2341/1933-34. etsz.
Kiss Zsigmond
egyetemi tanácsjegyző

1 A M. Kir. Kormány 1915-1918. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló Jelentés és Statisztikai Évkönyv. Budapest, 1924., 288. – C. Statisztikai évkönyv. IV. Közműveltség, közoktatásügy és egyházi élet. (37. tábla) A főiskolák az 1914/915. iskolai évben. Tanári személyzet, előadások, heti órák s a hallgatók száma és honossága.
2 Egyetemi Tanácsülési Jegyzőkönyvek [továbbiakban: E.T. Jegyzőkönyvek] 1915/16. tanév, I. rendes ülés. 1915. szeptember 30., 23. szám. 8. etsz., b. pont – H.B.m.L. VIII. 1/a. 1.k. - Varga Zoltán a debreceni tudományegyetemről szóló könyvében, illetve az 1915/1916. tanévről szóló egyetemi évkönyvben szeptember 1-i dátum található! – Vö: Varga Zoltán: A debreceni tudományegyetem története I. 1914-1944., Debrecen, 1967., 72., valamint: A Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem Évkönyve [továbbiakban: E. Évk.] az 1915/16. tanévről. Debrecen, 1917., 127.
3 H.B.m.L. VIII. 2. 17.d. 503-1933-34 Q. sz. a. - 2. [Debreceni Tudományegyetem Quaestura Hivatal Iratai. 1933/34. tanév]; H.B.M.L. VIII. /b. 115. d., 27. - 2. [Debreceni Tudományegyetem Rektori Hivatal Iratai. Alapítványok alapszabályok.]; valamint: E. Évk. 1915/16. tanév, 125.
4 H.B.m.L. VIII. 2. 17.d. 503-1933-34 Q. sz. a. - 2. [Debreceni Tudományegyetem Quaestura Hivatal Iratai. 1933/34. tanév]; valamint: H.B.M.L. VIII. /b. 115. d., 27. - 2. [Debreceni Tudományegyetem Rektori Hivatal Iratai. Alapítványok alapszabályok.]
5 VKM. 104.706/1913. - E. Évk. 1915/16. tanév, 125-126. A Mensa Academica létrehozását tehát elsősorban a Gárdos János alapítvány tette lehetővé, s tulajdonképpen működését sem lehetett volna megoldani ezen alapítvány rendszeres, évi támogatása nélkül. Az alapítvány különösen az első években volt rendkívül fontos, hiszen ekkor még az Egyetemi Diákasztal egyetlen biztos bevételi forrását a Gárdos-alap kamatai jelentették.
6 P. Szabó Béla, Bernolák Nándor (1880-1951), a Debreceni M. Kir. Tudományegyetem második rektora, Gerundium: Egyetemtörténeti Közlemények 2 (2011/1-2), 13-31.
7 E. Évk. 1915/16., 126.
8 VKM. 13726/VIII. – E. T. Jegyzőkönyvek 1915/16. tanév, I. rendes ülés. 1915. szeptember 30., 23. szám. 8. etsz. b. pont. - H.B.m.L. VIII. 1/a. 1.k.
9 E. T. Jegyzőkönyvek 1915/16. tanév, V. rendkívüli ülés. 1916. augusztus 31., 169. szám. 1067. etsz. b. pont. - H.B.m.L. VIII. 1/a. 1.k.
10 E. Évk. 1915/16., 126. - Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnöksége nemcsak megfelelő helyiség biztosításával járult hozzá a Mensa Academica megalakulásához, de a berendezéshez szükséges első költségeket is előlegezte a diákasztal számára.
11 E. T. Jegyzőkönyvek 1916/17. tanév, XV. rendes ülés. 1917. június 26., 168. szám. - H.B.m.L. VIII. 1/a. 1. k.
12 Az Egyetemi Tanács által megválasztott bizottság alelnöke Csánki Benjámin, pénztárnoka Kölönte Géza, míg gondnoka Milleker Rezső lett, aki így tagja maradt a Mensa Acadamica legfőbb vezető testületének. Mellettük az egyes karok két-két tanártagot küldtek a bizottságba. Így kapott helyet a felügyelőbizottságban a teológiai karról Erdős József és Ferenczy Gyula, a jogi karról Bacsó Jenő és Szentpéteri Kun Béla, míg a bölcsészettudományi karról Darkó Jenő és Pokoly József. - E. T. Jegyzőkönyvek 1916/17. tanév, XV. rendes ülés. 1917. június 26., 168. szám. - H.B.m.L. VIII. 1/a. 1. k. - A debreceni m. kir. Tudományegyetem Évkönyve és Almanachja az 1918/19. tanévről. [Kéziratos évkönyv.], 129. lap
13 A Mensa Academica történetéről bővebben: A Debreceni Egyetem története 1912-2012. (Szerk. Orosz István és ifj. Barta János) Debrecen, 2012., 268-272.
14 Az egyetemi Tanács 1915/16. tanévi első rendes ülésén Bernolák Nándor már a konkrét segélyezésekről is beszámolt. Tekintettel arra, hogy a „menza ügyeit intéző szerv” megalakítása még váratott magára, egy közös tanári értekezleten született döntés a segélyezések kérdésében, melynek értelmében az 1915/16-os tanévben „öt egész ingyenes hely kreáltatott, ezen kívül 27 koronáért kb. 10 hallgató, 45 koronáért 10 hallgató kaphat egész hónapon át ebéd-vacsorát.” - E. T. Jegyzőkönyvek 1915/16. tanév, I. rendes ülés. 1915. szeptember 30., 23. szám, 8. etsz b. pont. - H.B.m.L. VIII. 1/a. 1. k. - Az ebéd-vacsoráért fizetett teljes havidíj 69 koronát tett ki, ami az aktuális piaci árak mellett nem számított drágának. - Vö. E. Évk. 1915/16., 127.
15 A Mensa Academica alapszabályzatának első paragrafusa szerint ugyanis: „A debreczeni egyetemi diákasztal célja a szétszórva étkező hallgatókat egyesíteni s ezáltal őket jó és olcsó étkezéshez juttatni. Ebből a célból házilag vagy szerződéses vállalkozóval éttermet tart fenn és emellett a szegénysorsú egyetemi hallgatókat ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesíti.” - A Debreceni Egyetemi Diákasztal (Mensa Academica) Alapszabályai, Debrecen, 1917., 1. §. (Jóváhagyva: VKM. 19330/1917. IV. sz.) - Megjelent: Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Történetéből IV, Debrecen, 2006., 78-83.
16 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem egyszer az éves államsegélyen túlmenően is nyújtott anyagi segítséget az Egyetemi Tanácson keresztül segítséget kérő, nehéz helyzetbe került intézménynek, de ennek összege az éppen rendelkezésre álló erőforrásoktól függött.
17 E. Évk. 1917/18., 56. - Jelentés a debreceni Egyetemi Diákasztal - Mensa Academica - 1917-18. tanévi működéséről és állapotáról.
18 VKM. 92.591/1934. IX. szám VIII./b. - Dr. Rácz Kálmán miniszteri tanácsos átirata. A Dr. Gárdos János alapítvány kamatainak kiutalása. - H.B.M.L. VIII. 2. 17.d. 498/1933-34 Q. sz. [Debreceni Tudományegyetem Quaestura Hivatal Iratai. 1933/34. tanév]
19 VKM 119.408/1939. sz. IV. - Dr. Jantsits Tibor miniszteri osztálytanácsos átirata. „Dr. Gárdos János alapítvány kamatainak kiutalása” - H.B.M.L. VIII. 2. 24.d. 676/1938-39 Q. sz. [Debreceni Tudományegyetem Quaestura Hivatal Iratai. 1938/39. tanév]
20 H.B.M.L. VIII. /b. 115. d., 27. „Dr. Gárdos János alapítvány” [Debreceni Tudományegyetem Rektori Hivatal Iratai. Alapítványok alapszabályok.]; H.B.m.L. VIII. 2. 17.d. 503/1933-34 Q. sz. [Debreceni Tudományegyetem Quaestura Hivatal Iratai. 1933/34. tanév]