A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat
Csohány János

Simai Erdős József, a negyedik rektor

Szatmárnémetiben látta meg Isten szép világát 1856. augusztus 31-én, tehát köldökzsinórját nem a Basahalmán belül kötötte el a bába, mégis, amikor 1946. december 12-én távozott az élők sorából, akkor „ősdebreceni”-nek kijáró tisztelettel temették el Debrecenben, ahol hosszú élete nagy részét tisztességben, magas szintű tudományos-, főiskolai, majd egyetemi oktatómunkát végezve leélte. Édesapja, Erdős Mihály gubás mester volt Szatmárnémetiben, édesanyja Tóth Julianna. A ragyogó eszű és szorgalmasan tanuló gyerek tanítójának köszönhetően tovább tanulhatott, gimnáziumot végzett szülővárosában, majd református teológiát 1874-1878-ban az ősi debreceni Kollégiumban.1 Abban az intézményben, amelynek 1888-tól 1914 nyaráig teológiai akadémia professzora, 1914-től 1928. február 1-én történt nyugdíjazásáig pedig már az állami, 1921-től gróf Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Karának nyilvános rendes tanáraként, de helyileg a Református Kollégium épületében tanított.
Erdős József teológus diákként eredményesen2 tevékenykedett a Hittanszaki Önképző Társulatában. Balogh Ferenc (1836-1913) volt a debreceni teológia 1866-ban alapított egyháztörténeti tanszékének első professzora, akinek a tanácsára alakult 1869-ben a Hittanszaki Önképző Társulat (HÖT) mint ifjúsági egyesület. Balogh Ferenc évtizedekig felügyelő tanára volt a HÖT-nek, részint azon keresztül, részint előadásaiban, írásaiban és főleg 1875-78 között általa alapított és szerkesztett Evangyéliomi Protestáns Lap hasábjain új teológiai irányzatot kezdeményezett, amit újortodoxiának nevezett. Ez elütött a kortárs magyar protestáns teológusainak racionalista, bibliakritikus, teológiai liberalizmust képviselő nézeteitől, de különbözött az akkorra már kevésszámú konzervatív hitvallásos, egyházi szóhasználattal ortodox (semmi köze az akkor görög keletinek, szlávul pravoszlávnak, az utóbbi fél évszázadban ortodoxnak nevezett felekezethez) felfogású teológustól. Az újortodoxia a Biblia és a református hitvallási iratok, a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté kálvini értelmű felfogását vallotta. A korabeli bibliakritikának mérsékelten adott teret, politikailag azonban a nemzeti liberalizmus alapján állt és a felvilágosodott gondolkodás, a haladás, a korszellem vívmányainak szükségességét hangoztatta. Mindez a református egyházi élet megelevenedését szolgálta. Az volt a célja, hogy a hittételek puszta hivése, az egyházhoz tatozás társadalmi kötelezettségnek tekintése, valamint a szertartásokon történő tradicionális részvétel helyett öntudatos, elkötelezett és érzelmileg motivált keresztyének közössége legyen a református egyház. Ezt hitébredésnek, vagy egyszerűen ébredésnek is szokták nevezni. Debrecenben id. Révész Imre (1826-1881) és Balogh Ferenc képviselték ezt az, először újortodoxiának nevezett irányzatot, amit később egyházias kálvinizmusnak neveztek és, ami a debreceni reformátusság vezető teológusait, teológiai tanárainak jó részét, Baltazár Dezső (1871-1936) és ifj. Révész Imre (1889-1967) püspököket is jellemezte. Ennek az irányzatnak volt szószólója Erdős József. Varga Zoltán a debreceni tudományegyetem történetében így summázza Erdős József teológiai irányultságát és értékeli munkásságát: „Kohlbrügge, a főként Hollandiában tevékenykedő német származású dogmatikus és Böhl bécsi professzor tanítványaként kezdte meg sok évtizedes oktatói pályáját még 1888-ban Erdős József […], a teológiai orthodoxia Debrecenben egyébként is hosszú ideig erősen érvényesülő, külföldön is elismert képviselője. Újszövetségi tanulmányaiban óvatos tartózkodással kezelte a bibliakritikát, s a hagyományokhoz a lehetőségig ragaszkodott.”3
Erdős József teológiai nézeteire valóban döntő hatást gyakorolt 1878-79-ben a bécsi egyetem protestáns teológiai karán eltöltött két féléves ösztöndíjas ideje, amikor is Eduard Böhl (1836-1903) professzor famulusa volt. Böhl professzor szívesen foglalkozott magyar református ösztöndíjasokkal, nem egy tanítványa került ki a debreceni teológiáról, különösen Balogh Ferenc tanítványi és teológiai felfogásának vallói köréből. Erdős József famulus volta azt is jelentette, hogy Böhl professzor családjában is otthonosan mozoghatott.4 Nem véletlen, hogy ösztöndíjas idejének leteltével Böhl 1875-ben elhunyt apósa, Hermann Friedrich Kohlbrügge (1803-1875) református lelkipásztor utolsó szolgálati helyére, Elberfeldbe ajánlotta be, ahol 1879 második felében segédlelkészként tevékenykedett és folytatta tanulmányait.
Kohlbrüggét a neves egyháztörténész, Heussi a württembergi pietisták közé sorolja,5 ami azonban kiegészítésre szorul. Kohlbrügge ugyan ébredési irányzatú volt, de szigorúan hitvallásos református, aki minden hitvallásosságot elutasító irányzattal szemben állt, akár a racionalizmus, akár a liberalizmus, akár az evangélikus és református egyházat egyesítő német unionált egyház, akár a pietizmus részéről merült fel az. A magyar reformátusságra hatással volt, amennyiben Rácz Károly (1842-1925) 1866-ban bécsi ösztöndíjas ideje alatt megismerte Kohlbrügge tanait, az ő kátéja nyomán Kis Káté címen Elberfeldben adott ki a következő évben egy munkát és Szabad Egyház című újságjában propagálta Kohlbrügge tanításait, de még további két önálló munkát is kiadott Kohlbrügge tiszteletére.6
1880 februárjától Debrecenben, Révész Bálint püspök segédlelkésze volt Erdős József, majd 1881 júliusától Pancsovára választották lelkipásztornak, 1884 szeptemberében pedig Újsóvén iktatták be lelkipásztori tisztségébe. Német nyelvtudásának köszönhette mindkét lelkészi állását, mert Pancsovának nyelvileg kevert, német-magyar református, Újsóvénak német tagságú evangélikus és református vegyes felekezetű volt az egyházközsége.7 1881-ben kötött házasságot György Juliannával, szülővárosa, Szatmárnémeti református lelkipásztorának leányával, házasságukból hat gyermek született, de öt nőtt fel. A feleség 1922-ben hunyt el.8
Gyülekezeti lelkipásztori szolgálata idején bontakozott ki Erdős József tudományos publikációs tevékenysége. Bibliamagyarázatot közölt, sajtóban cikkezett, önálló művei közül 1884. március 31-én, Hódmezővásárhelyen a békés-bánáti egyházmegyei lelkészi értekezletén felolvasta Zwingli Ulrik élete és reformátori működése főbb vonalakban (Debrecen, 1884.) című művét. A Debreceni Protestáns Lap mutatványt közölt a munkából, majd hírt adott könyvismertetési rovatából az említett felolvasásról. Megírta, hogy nem oknyomozó történetet írt a szerző, hanem a nagyközönségnek is érthetően, de a szakirodalomra támaszkodva megbízhatóan rajzolta meg Zwingli életét, küzdelmeit, halálát.9
Lefordította és megjelentette A Heidelbergi Káté (Lugos, 1884) című alapvető református hitvallási iratot mégpedig eredeti szövegével. Erre azért volt szükség, mert a XVIII. században a Helytartótanács szigorú parancsára csak megcsonkítva adhatták ki, azaz a katolikusok által kifogásolt részeket ki kellett hagyni. 1791 után kiadhatták volna a magyarországi reformátusok a csonkítatlan kátét, de nem tették (az erdélyiek 1793-ban a teljes káté szöveget adták ki). Erdős József csonkítatlan kátékiadását ezért nagyra becsüli a református tudományosság, úgy annyira, hogy sok kiadása után 1954-ben is csupán némi nyelvi korszerűsítéssel jelent meg. Jóval később, de a Magyarországi Református Egyház másik hivatalos hitvallását is Erdős József fordította le és adta ki magyarázatokkal, (A Második Helvét Hitvallás Debrecen, 1907), ami szintén sok kiadást ért meg és az 1954-ben megjelent is Erdős alig változtatott szövege maradt és az ő nevét viselte. Az újsóvéi ev[angélium szerint] ref[ormált] egyház múltja és jelene (Bp., 1885) figyelemre méltó egyházközség-, iskola- és helytörténeti munkának bizonyult.
1888 áprilisában a bécsi egyetem protestáns teológiai karán licenciátusi tudományos fokozatot szerzett, ennek birtokában nyerte el még abban az évben a Debreceni Református Kollégium Teológiai Akadémiáján az újszövetségi tudományok és az ószövetségi bevezetés tanszékét. Merőben új volt tanszéke, mert elődje még az addigi hazai és külföldi hagyományt követve az ó- és újszövetségi bibliai tárgyakat oktatta.10 Jó ideig heti hét órája volt Erdős Józsefnek, ami 1892-93-ban tízre emelkedett, mert vallásbölcseletet is ő adott elő, sőt hamarosan a német nyelv tanításával tovább emelkedett óraszáma. A német nyelvoktatást maga vállalta és nyugdíjazásáig (1928. február 1.) végezte.11 A hallgatói létszám az 1895-96. tanévben 37 fővel elérte a mélypontot. Néhány év alatt esett vissza, hiszen 1893-94-ben még 52 volt és 1896-97-ben ismét emelkedni kezdett, akkor 47 beiratkozott hallgatóra, ami majd lassan tovább emelkedett.12 Ezekben az években a Debreceni református Kollégiumban megünnepelték március 15-ét imával és ünnepi beszéddel. Október 31-t, a reformáció emléknapját még néhány év óta ünnepelték abban az időben, de Erdős József tevékeny volt mindkét ünnepélyen. Mondott imát március 15-én, és több ízben ünnepi beszédet október 31-én. Reformációi beszédek (Nagybánya, 1907) címen hasznos gyűjteményt jelentetett meg, amit az érdeklődők olvashattak, lelkészek viszont használhattak.13 1899.”október 6-án, az aradi vértanúk gyászos emléknapjának 50-ik évfordulóján főiskolánk egyik tanszakán sem tartottunk előadásokat. Ugyan ennek a hónapnak 31-én több év óta gyakorolt szokásunk szerint megtartottuk a reformáczió emlékünnepélyét, melyet dr. Erdős József theologiai dékán nyitott meg lelkesítő szép beszéddel.14
1891-ben Erdős József a bécsi egyetem protestáns hittudományi karán Biblisch-theologische Analyse des Römerbriefs (Amsterdam, 1891) című disszertációjával teológiai doktori címet szerzett. A Debreceni Protestáns Lap írja: „Melegen gratulálunk szeretett kartársunknak s barátunknak e szép kitüntetésért, mely annyival kedvesebb előttünk, mert azzal a mi, folyton lelkiösmeretes munkában foglalkozó, de minden dolgát zajtalan szerénységben végző barátunk a szó szoros értelmében meglepett bennünket is, kik pedig szívéhez egészen közelállóknak tudjuk magunkat. Szép e kitüntetés azért, mert oly téren szereztetett, az exegetica theologia terén, melyen oly kevés nálunk a valódi szaktudós, s azért is, mert magyar ref. lelkészeink és hittanáraink közt egyedül Kovács Ödön és most már ő a hittudorok.”15 Tehát nem csupán a debreceni teológiai akadémián nem volt más teológiai doktor a tanárok között, hanem az egy Kovács Ödön kivételével másutt sem, sőt a magyar református lelkészek között sem volt. Az 1890-91. évi Akadémiai Évkönyvben egy sor sincs arról, hogy Erdős József egyáltalán doktorált, csupán a teológiai tanárok sorában van Dr. a neve előtt, ami a továbbiakban is így szerepel. Az az évi teológiai tanárkari jegyzőkönyvben, a tanárok évi irodalmi és más tevékenysége felsorolásánál Erdős József neve után hármas szám alatt szerepel, hogy teológiai doktorátus szerzett. A gratuláció bizonyára szóban történt, jegyzőkönyvileg nem.
A Debreceni Protestáns Lap aztán 1893. május 27-i számában lelkesen adja hírül, hogy Erdős József bele került a Szinyei József: Magyar írók élete és munkái 2. kötetébe.16 1894-ben a Debreceni Hírlap „Fényes kitüntetés, nemes elhatározás” címmel közli, hogy „Dr. Erdős József debreceni teológiai professzort a Bécsi Evangélikus Teológiai Fakultásra hívták meg a jeles ószövetségi exegétikai tanszékre, dr. Ewald helyének betöltésére. Ilyen fényes kitüntetést magyar tudós még nem ért el. A bécsi egyetemi tanárság mellé még 5000 forint jövedelem is jár. Dr. Erdős József személyesen ment fel Bécsbe. A fényes kitüntetést megköszönte, de nem fogadta el, inkább akarván tudományát értékesíteni magyar hazája, protestantizmusa érdekében, habár fél annyival is kevesebb jövedelmezéssel.17Volt egy másik meghívás is, amit 1910-ben visszautasított Erdős József. Szülővárosa, Szatmárnémeti hívta meg lelkipásztorául az egykori eminens diákját, György József volt szatmárnémeti lelkipásztor és esperes vejét. A javadalmazás ott sem lett volna kevesebb a debreceni professzorinál, sőt a kor divatja szerint a református teológiai tanárok szívesen mentek egy-egy nagy eklézsiába lelkipásztornak a nagyobb javadalmazás kedvéért. Erdős József volt már gyülekezeti lelkész, teológiai tanárként is aránylag gyakran prédikált, tartott ünnepi beszédet. Tudományos munkát Szatmárnémetiben is végezhetett volna a lelkipásztorság mellett, valószínűleg több ideje lett volna rá, hiszen segédlelkészt/eket tartva a vasárnap délelőtti prédikáción kívül egy-egy rangos temetés és esketés várt volna rá, de ő maradt a katedráján, mert tanítani akart.18 1913-ban tanári működése 25 éves jubileuma alkalmából a genfi egyetem tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki ezt a külföldön is ismert munkásságú professzort. Az Akadémiai Évkönyv egy mondattal adta hírül a tényt és semmi értékelést sem fűzött hozzá.19
Erdős József a tanítás mellett igen gazdag irodalmi és oktatásszervezési munkát végzett. 1897-től 1914 nyaráig, a Debreceni Teológiai Akadémiának az egyetemmé alakulást megelőző utolsó tanévéig kilencszer volt dékánja. Ez idő alatt ugyancsak kilenc tanévben töltötte be a HÖT felügyelő tanári tisztét. Három tanévben a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára, öt tanévben a Hittanhallgatók Segítő Egyesülete felügyelő tanára volt.20 E tisztségek azt eredményezték, hogy a hittanhallgatókkal igen széleskörű kapcsolatban volt. A tanári munkán kívül dékánként, a három említett ifjúsági egyesület felügyelő tanáraként napi kapcsolatban állt tanítványaival. Intézte ügyes-bajos dolgaikat, ösztöndíjak, díjkedvezmények, segélyezések ügye gyakran hozzá tartozott hivatalból. A Kántus által Debrecenben és a Tiszántúli Református Egyházkerület igen nagy területén adott hangversenyek, („kiszállások”) alkalmával a felügyelő tanár elkísérte az énekkart és vagy prédikált, vagy előadást tartott. Az utazás, a vendéglátás fehér asztalnál történő együttlétei növelték azt az emberi közelséget, ami amúgy is megvolt Erdős József és tanítványai között, s akik mind erre később is szívesen emlékeztek.
1914 őszén megnyílt a Debreceni Tudományegyetem, amelynek három kara, a református teológiai, a jogi és bölcsészeti a Kollégium főiskolai tagozataiból alakult, tanáraik nagy részét, tizenhét professzort nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezte ki a kultuszminiszter. A debreceni egyetem – az orvosi kart kivéve - 1933 tavaszáig a Kollégium épületében működött. Erdős József az 1914-15. tanévben egyetemi dékánként vezette tovább immár az ország első és egyetlen református hittudományi karát. Négy tanévben töltötte be az egyetemen a dékáni, egy ízben, 1917-18-ban a rektori tisztséget.21 Rektori beszámolójában a szokásos jelentési elemeken kívül 1918 augusztusában egyfelől az orvostudományi kar építkezéseiről számolt be, másfelől az egyetemi intézmények háborús igénybevételéről.22
1937-ig negyven három irodalmi művét sorolja fel Erdős Józsefnek az általam már hivatkozott Zoványi – Ladányi: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, amihez hozzá vehetjük a teológiai hallgató korában a Hittanszaki Önképző Társulat Közlöny című újságjában Wesley János címen közölt tanulmányát, ami új beállításban tárgyalta témáját. Szerkesztőségi tagja és rendszeres cikkírója volt a Debreceni Protestáns Lapnak, cikkeket közölt ugyancsak rendszeresen a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, ami Budapesten jelent meg és országosan olvasott mérvadó protestáns hetilap volt. 1905-től választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, tanulmányszerzője a Theologiai Szaklapnak, a Protestáns Szemlének. A Debreceni Református Kollégium (Akad. Évkönyvként hivatkozunk rá jegyzetekben) különböző címeken, de rendszeresen megjelenő évkönyvében megtalálhatók terjedelmes és színvonalas tanulmányai, amelyeket tanszéki, dékáni és akadémiai igazgatóként hivatalba lépésekor elmondott. Az akadémiai igazgatói székfoglalót közvetlen elődei nem gyakorolták. Szorosan tudományszakába vágó alapvető munkák, tankönyvek mellett a teológia más területeire is eredményesen kalandozott át, de szívesen írt a gyakorló lelkészek számára fontos segítséget jelentő munkákat. Nem hiányzik a hazafias irányultságú publikációja sem. Az egyetem keretében végzett teológiai oktatás kérdéséről írott jelentős műve a debreceni egyetem megnyitása évében látott nyomdafestéket (Theologia az egyetemen Debrecen, 1914). 1936-ban megírta Baltazár Dezső a tanítvány című munkáját melyben, az abban az évben elhunyt volt tanítvány püspökre és közéleti személyiségre emlékezett.
Tanítványai tisztelő ragaszkodással viszonyultak Erdős Józsefhez tanpályájuk alatt és az után. Ezen nem is csodálkozhatunk azok után, amilyen segítőkész, korabeli szóhasználattal szólva atyai viszonyban volt diákjaival az általunk már vázolt dékáni, diákegyesületi felügyelő tanári és professzori működése során. 1906. június 25-én töltötte be Erdős József lelkészi szolgálata 25. , teológiai tanári működése 18. évét. Ebből az alkalomból ötven aláírással volt tanítványai egy hálásan emlékező iratot publikáltak önálló nyomtatványként és a Debreceni Protestáns Lapban. Méltatták az ünnepelt munkásságát, felsorolták, hogy milyen értékesen tevékenykedett a közért és szubjektív hangot is megpendítve vallottak mind arról, amit személy szerint köszönhettek tanáruknak. Alapítványt hoztak létre, amellyel a gyakorló lelkészek és segédlelkészek tudományos munkáját óhajtották serkenteni. A két jubileumról az Akadémiai Évkönyv is megemlékezett a maga szűkszavúságával.23
Különösnek tekinthetjük, hogy a kortársi források tudomást sem látszanak venni arról, hogy a király az Erdős család 1664. március 20-án, I. Apafi Mihály által kiadott nemesi levelét megerősítve, l908. január l-én a „simai” előnevet adományozta Erdős József debreceni református teológiai tanárnak és gyermekeinek.24
1916-ban a Lelkészegyesület című hetilapban D. D. Erdős József egyetemi tanár címen emlékezett meg arról, hogy 25 évvel az előtt promoveálták teológiai doktorrá a bécsi egyetem ev. teológiai karán. Német nyelvű disszertációja szakmai sikert jelentett külföldön és ismertté tette, nem véletlen, hogy a genfi egyetem 1913-ban doctor honoris causa címmel ruházta fel. Egy kis könyvtárra rúgnak a magyar egyházi lapokban közölt cikkei és tanulmányai. Felsorolja néhány alapvető és különösen jelentős munkáját és a debreceni egyetemen további sikereket kíván.25
D. D. Simai Erdős József egyetemi theologiai professzor címen a Debreceni Képes Kalendárium 1917. évi kötete Czeknői Karácson András békési református lelkész igen elismerő cikkben mutatja be a címzettet abból az alkalomból, hogy 1916. június 19-én a király az V. fizetési osztályba léptette elő. A bemutatás kevés életrajzi adatot tartalmaz, annál több dicséretet a kiváló tudós, atyai tanár jellemének ecseteléséből. A szerző már használja a „simai” előnevet.26
1921. június 25-én ünnepelte Erdős József közéleti működésének 40. évfordulóját, amikor is az egyházkerület részéről Baltazár Dezső püspök, a debreceni református egyházközség részéről Nagy József főgondnok, a Kollégium részéről Karay Sándor igazgató. Az ifjúság Gyűlvészi István szénior vezetésével ünnepelte professzorát és alapítványt tett nevére. Ez egyben az ünnepelt 40. házassági évfordulója is volt.27
1928. február 1-i hatállyal nyugalomba lépett Erdős József, amiről mind a Lelkészegyesület, mind a Debreceni Protestáns Lap szép cikkben emlékezett meg. A Lelkészegyesület cikkírója diákkori élményeit felemlegetve igen kedves ragaszkodással és a professzornak tanítványaihoz fűződő patriarchális kapcsolatát ecsetelve sajnálja, hogy egy értékes személyiséggel szegényebb lesz a debreceni Kollégium és az egyetem teológiai kara. Míg a Debreceni Protestáns Lap szerkesztőségi cikkében a Különfélék rovatban konkrétan megírja, hogy már ősz óta hallottak a professzor nyugalomba készüléséről, de remélték, hogy még marad. Aztán kiszámítja, hogy nyugdíja 28 beszámított szolgálati év alapján fizetése 80 százaléka lesz, mivel a Kollégiumban eltöltött 26 évéből mindössze 15 évet számítottak be, de folyamatban van a teljes nyugdíj megállapítása iránti eljárás. Aztán a hálás tanítvány hangvételével méltatja Erdős József tanári érdemeit. Fiatal tanárként ő volt a „kis” Erdős, mostanra „öreg” Erdősnek emlegetik diákjai, mert felnőtt mellette egy új „kis” Erdős, Károly fia személyében.28
1929 novemberében a tiszántúli egyházkerületi közgyűlésen Baltazár Dezső püspök ünnepi vacsorát adott Erdős József tiszteletére nyugalomba lépése alkalmából. Köszöntötte a püspök, Csánki Benjámin egyetemi rektor, Karai Sándor kollégiumi igazgató és az ifjúság nevében Gál János szénior. Erdős József meghatottan, de a tőle megszokott választékkal felelt a köszöntésekre. A cikk hozzá fűzi, hogy „Erdős József bizonyára öreg ember, most már nemcsak tudománya és tekintélye szerint, de életkora alapján is. De lélekben-testben eleven, munkabíró, aki talán sohasem is lesz aggastyán. Az Isten tartsa is meg sokáig friss kedéllyel és friss munkabírással sokáig a köz javára.29Nem kapkodták el az ünneplést, hiszen 1928. február 1-én ment nyugdíjba a professzor és másfél év múlva ünnepelték díszvacsorán. A cikk író szerint bizonyára öreg ünnepelt még akkor is 73 éves volt és mind a püspököt, mind a rektort, mind a kollégiumi igazgatót túlélte.
1935-ben épült fel a debrecei homokkerti templom, ennek az egyházrésznek Erdős József volt a gondnoka, aki a templomépítés ügyeinek intézésében közreműködött és két harangot öntetett az új templom számára, amelyek ma is hirdetik az adományozó emlékét.30
1938. október 8-n a debreceni egyetem rektora, Csikesz Sándor arany diplomával tüntette ki abból az alkalomból, hogy 50 évvel az előtt kezdte teológiai tanári pályáját a Kollégiumban, ami éppen 1938-ban ünnepelte négyszáz éves jubileumát.31
1941-ben a bécsi egyetem tüntette ki arany diplomával az ötven évvel az előtt promoveált doktorát32.1944 telén, miután átvonult a harctér Debrecen felett és az egyetem megnyitotta kapuit. A Hittudományi Karon nem lévén elég professzor Erdős József ismét sorompóba, azaz katedrára lépett és az első éves hallgatóknak ő oktatta a Heidelbergi Kátét.33
1946. december 12-én hunyt el D. Dr. simai Erdős József professzor életének 91. évében. Czeglédy Sándor hittudományi dékán temette Dániel 12,3. verse alapján mondott prédikációval, amit nagy részében idéz a Theologiai Szemle nekrológja, mert olyan pontosan ismerteti és értékeli az elhunyt életét és munkásságát.34 Czeglédy Sándor mondta el temetési beszédében azt is, hogy a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 1946-ban döntött arról, hogy tiszteletbeli doktori címet adományoz Erdős Józsefnek, amiről az oklevelet a következő évben nyújtja át, amire sajnos már nem kerülhetett sor. Hálás utódai kedves előadótermét márvány táblával jelölték meg, amelyen ma is olvasható aranyozott betűkkel: „Erdős-terem”.
1 Kocsis Elemér: Erdős József emlékezete halálának 50. évfordulóján. Református Tiszántúl 1996. december. IV. évf. 4. sz. 23. ; Erdős József. [Nekrológ, szerkesztőségi cikk.] Theologiai Szemle (továbbiakban ThSz) 1947. [XX. évf. 1. sz.] 96. ; Dr. Erdős József. [Nekrológ, szerkesztőségi cikk.] Közlöny (a Debreceni Theologus Ifjúság körlevele). [1871-1948. Eredetileg a debreceni Kollégiumban a Hittanszaki Önképző Társulat lapja, később a laptulajdonos többször változott. Továbbiakban Közlöny.] 1946. Karácsony. XXV. évf. 2. sz. 26. ; Csikesz Sándor: Dr. Erdős József hetvenedik életévére. ThSz 1926. II. évf. 745. ; Historicus: D. simai Erdős József élete és működése. Uo. 920-924. Bibliográfiával. ; Zoványi Jenő – Ladányi Sándor: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. jav. , bőv. kiad. Bp., 1977. 179-180. ; Új Magyar Életrajzi Lexikon. (Szerk.: Markó László.) 2. köt. Bp., 2001. Magyar Könyvklub kiad. 408-409.
2 Erdős József: Wesley János. Közlöny 1876-77. évf. 8. sz.
3 Koncz Sándor: Hit és vallás. A magyar református vallástudományi teológia kibontakozása és hanyatlása. Debrecen, 1942. /Tanulmányok a rendszeres teológia és segédtudományai köréből. A Debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem rendszeres teológiai szemináriumától. 6./ 72-118. ; Csohány János: Magyar protestáns egyháztörténet (1849-1918) Debrecen, 1973. /A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti tanszékének Tanulmányi Füzetei 6./ (Továbbiakban: Csohány 1973.) 82-95. , 109-111. ; Révész Imre ifj.: Révész Imre élete (1826-1881). Debrecen, 1926. 151-168. ; Csohány János: A XIX. századi magyar református ébredés debreceni ága. Református Egyház 1974. XXVI. évf. 9. sz. 193-197. ; Czeglédy Sándor ifj.: A teológia tanítása a Kollégiumban. In: A Debreceni Református Kollégium története. (Szerk.: Barcza József.) Debrecen, 1988. 570. ; Varga Zoltán: A Debreceni Tudományegyetem története. 1914-1944. 1. köt. Debrecen, 1967 [1968]. Alföldi Nyomda. 157-158.
4 Erdős Károlytól, Erdős József fiától hallottam az 1960-as években, hogy édesapja Böhl professzor mellett nem csupán a tanszéki munkában vett részt és segített, hanem szívesen látott volt annak otthonában is és nem egyszer kérte professzora, hogy „Herr von Erdős” menjen érte gyermekéért az iskolába és tegyen más hasonló szolgálatokat. Csohány 1973. 110.
5 Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp., 2000. Osiris Kiadó.464-465. ; Csohány 1973. 110. ; Czeglédy Sándor ifj. i. m. 570.
6 Szabad Egyház című havi lapját 1884-1915 között adta ki Rácz Károly, amelyben Erdős József is rendszeresen publikált, továbbá debreceni elvbarátai, részint tanártársai is rendszeresen írtak a lapba. Kohlbrügge Hermann Frigyes emlékezete (Debrecen, 1875.), valamint A Heidelbergi Káté (Kohlbrügge után ford. Debrecen, 1891.) címen szintén önálló publikációval lépett a nyilvánosság elé Rácz Károly.
7 Vö. Csohány János: A Leuenbergi Konkordia előfutárai Magyarországon. A magyarországi evangélikusok és reformátusok kéri és nagygerezsdi egyezménye 1830-ban és 1833-ban. ThSz 1984. Új folyam XXVII. 5. sz. 306-309.; Csohány János: Magyar protestáns egyháztörténet 1711-1849. 3. átdolg. bőv. kiad. Debrecen, 1994. /A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei 5.) 119-125.
8 Gyerekeik közül József ügyvéd lett, Károly (1887-1971) édesapja egyetemi katedráját nyerte el és annak jogutódjáról, az 1950-től Debreceni Református Teológiai Akadémia újszövetségi tanszékéről ment nyugdíjba. Erdős Julianna Kiss Albert ároktői református lelkipásztor, Erdős Rózsa Ötvös Ferenc nyékládházi református lelkipásztor felesége lett, míg Erdős Mária Varga Zsigmond református lelkész, későbbi debreceni egyetemi tanárhoz ment nőül. Varga Zsigmond és Erdős Mária első gyermeke, ifj. Dr. Varga Zsigmond (1919-1945) apjához hasonlóan ígéretes tudósi pályáját törte derékba a nácizmus, mert Bécsben 1944-ben a Gestapo letartóztatta és a guseni koncentrációs táborban halt meg 1945. március 5-én. Mária lányuk Bodonhelyi József későbbi budapesti református teológiai professzor neje lett. Erdős József és György Julianna szülei nem éltek már, amikor azok gyerekeiket nevelték, Erdős Károly mondta nekem, hogy ők nem ismertek nagyapát és nagyanyát.
Kocsis Elemér i. m. ; Id. Varga Zsigmond: A Krisztus szolgálatában megdicsőített ifj. dr. Varga Zsigmond okleveles református lelkész emlékezete. Debrecen, 1949. ; Erdős József mondogatta kedélyes öniróniával vegyes öntudattal, hogy „három okos ember van Debrecenben: Én, a Kari fiam, meg a Zsiga vőm.” Erdős József számos egykori tanítványától, vagy már nyugdíjas idejében őt ismert lelkésztől hallottam egybehangzóan ezt az anekdota számba menő mondást.
9 Debreceni Protestáns Lap (továbbiakban DPL) 1885. február 14. V. évf. 7. sz. 59. ; A Péter apostol neve alatti két levél népszerű magyarázata. Gyakorlati Bibliamagyarázatok 1883-84.
10 1888. szeptember 11-én a Kollégium Dísztermében Pál apostol élete, jelleme és teológiája témáról tartott székfoglaló beszédével foglalta el tanszékét lic. Erdős József. 1888-89-iki évkönyv a Debreceni Ev. Ref. Főiskola akadémiai tanszakiról. Szerk.: Liszka Nándor. Debrecen, 1889. 7-47. p. (továbbiakban: Akad. Évkönyv.)
11 Akad. Évkönyv 1889-90. Debrecen, 1890. 5. p.; Akad. Évkönyv 1892-93. Debrecen, 1893. 27. p.; Német nyelvoktatást az 1894-95. tanévtől végezte Erdős József. Akad. Évkönyv 1894-95. Debrecen, 1895. 25. p.
12 Akad. Évkönyv hivatkozott kötetei.
13 Reformációi emlékbeszédet mondott Erdős József Akad. Évkönyv 1893-94.. 39. p.; Uo.1895-96. 11. p.; Uo. 1899-1900. 73. p. Uo. 1902-03. 54. p.
14 Akad. Évkönyv 1899-1900. 73-74. p.
15 DPL 1891. március 14. XI. évf. 98. p.
16 XIII. évf. 21. sz. 273.
17 Idézi Kocsis Elemér i. m.
18 DPL 1910. március 5. XXX. évf. 11. sz. 156. p.
19 Akad. Évkönyv 1912-13. 134. p. Az Akadémiai tanárok irodalmi munkássága c. fejezetben: „Dr. Erdős József: 1. Cikkek különféle folyóiratokban. 2. Képviselte az egyházkerületet a karczagi főgimnázium érettségi vizsgáján. 3. A genfi egyetemi tanács egyhangúlag honoris causa a genfi egyetem doktorává választotta.”
20 Akad. Évkönyv 1897-1914. közti kötetei.
21 Varga Zoltán i. m. 316-317.
22 Uo. 275-277. p.
23 Dr. Erdős József 25 éves lelkészi és 18 éves tanári jubileuma. A tanítványok hálás emlékezete. Nyíregyháza, 1906. Jóba Elek könyvnyomdájában. 6 p. A Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Kollégium Levéltára (TtREL) I. 8. d. Erdős József. ; DPL 1906. június 30. XXVI. Évf. 26. sz. 407-409. p. ; akad. Évkönyv 1905-06. 5. p.
24 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 2. köt. Bp., 1911.
25 1916. március 25. IX. évf. 13. sz. 213. p.
26 27-28.-p.
27 Lelkészegyesület 1921. július 2. XIV. évf. 26. sz. 112. p.; (nb.) [Kun Béla]: Dr. Erdős József. DPL 1921. július 2-6. XLI. évf. 26-27. sz. 134. p.
28 Székelyhidy Béla: dr. Erdős József. Lelkészegyesület 1928. február 4. XXI. évf. 5. sz. 34. p.; Dr. Erdős József nyugalomban. DPL 1928. február 11. XLVIII. évf. 6. sz. 56. p.
29 DPL 1929. november 23. XLIX. évf. 47. sz. 407-408. p.
30 Szabó László jelenlegi ottani lelkipásztor szíves közlése.
31 Lelkészegyesület 1938. október 15. XXXI. évf. 41. sz. 332. p.
32 Erdős József [Nekrológ] Theológiai Szemle 1947. [XX. évf. 1. sz.] 96. p.
33 Uo.; Kocsis Elemér i.m.
34 1947. [XX. évf. 1. sz.] 96. p.