A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat
MUDRÁK JÓZSEF

A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatói társadalma (1921-1949)

Bevezetés

A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatói társadalmát még nem vizsgálták meg alaposabban (egyetemtörténetében Varga Zoltán is csak általános, egész egyetemre vonatkozó megállapításokat tesz1), így a korabeli évkönyvek és almanachok alapján kíséreltem meg feldolgozni a bölcsészhallgatók társadalmát.
Legfőbb forrásaim az egyetem kiadott évkönyvei voltak, azonban az 1942/43-astól kezdve nem adták ki őket. Viszont ezeknek összeállított nyomdai példányai megvannak az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában egészen az 1946/47-es tanévig bezárólag, bár az utolsó évkönyv-kéziratok egészen kezdetlegesek. Az 1945 utáni időszakra inkább a Rektori Hivatal iktatott iratai között lévő Diákjóléti Bizottság jegyzőkönyveit használtam.
A szöveg között lévő táblázatok a fentebb jelölt forrásokból készültek, a táblázatok minden egyes adatát külön-külön meghivatkozni nem érdemes, így ezekre a forrásokra egyedileg, lapszám szerint csak akkor utalok, ha megkülönböztetni kívánt esetekről, figyelemre külön érdemes adatokról van szó. Külön ki kell emelnem, hogy a korabeli évkönyvekben a táblázatok és a hallgatói lista nem fedik egymást, ennek oka a tandíj nem fizetés miatt törölt hallgatók beszámítása vagy elhagyása a statisztikai adatokból (ez teljességgel rendszertelen és az összevetést olykor komolyan megnehezíti).
A szakirodalmat tekintve nélkülözhetetlenek és alapvető fontosságúak Ladányi Andornak a XIX-XX. századi magyar felsőoktatást vizsgáló könyvei, tanulmányai2, bár más egyetem hasonló adatsorairól nincs tudomásom, kivéve a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről 1940-ben megjelent monográfiát.3 A debreceni egyetemi karok hallgatói társadalmát illetően már megjelent Hollósi Gábortól a jogi karé és megjelenés alatt van a bölcsészkaré Mudrák József írásában.4

A orvostanhallgatók társadalma

Keretszám, létszám, nemi megoszlás

Tanév
(I. félév)
Teológiai Kar Jogi Kar Orvostudományi Kar Bölcsészet-tudományi Kar Összesen
Rendes Rend-kívüli Össz.
1921-22. 54 333 168 - 168 100 655
1922-23. 67 301 365 6 371 86 825
1923-24. 80 344 397 4 401 78 903
1924-25. 91 328 378 3 381 96 894
1925-26. 99 331 357 8 365 117 912
1926-27. 101 404 335 7 342 149 996
1927-28. 107 487 268 5 273 181 1048
1928-29. 124 570 265 3 268 228 1190
1929-30. 158 657 292 - 292 272 1379
1930-31. 181 715 297 1 298 317 1511
1931-32. 201 659 320 - 320 331 1511
1932-33. 201 649 336 - 336 338 1524
1933-34. 207 632 346 - 346 342 1527
1934-35. 189 605 319 1 320 292 1406
1935-36. 178 537 296 2 298 299 1312
1936-37. 170 528 272 2 274 284 1256
1937-38. 161 482 225 1 226 223 1092
1938-39. 142 463 205 1 206 201 1013
1939-40. 119 480 274 - 274 215 1088
1940-41. 110 528 275 2 277 190 1097
1941-42. 65 542 262 - 262 228 1097
1942-43. 46 571 267 1 268 244 1124
1943-44. 51 641 333 1 334 287 1318
1944-45. 44 271 270 4 274 181 770
1945-46. 41 393 455 26 481 268 1183
1946-47. 57 466 583 16 599 345 1467
1947-48. 76 580 605 7 612 458 1726
1948-49. 88 492 593 4 597 478 1635


Bár a húszas évektől 1945-ig az összes tudománykaron államilag megállapított keretszám volt a felvehető elsőéves hallgatókra vonatkozólag (a debreceni orvosi karon ez 60-80 között változott) olykor a kevés jelentkező miatt, máskor kivételezések, jogszabály, rendelet eltérő értelmezése, opportunus alkalmazása miatt gyakorlatilag mindig eltértek ettől.5 Ladányi Andor összefoglaló munkájában is megállapítja (az értelmiségi túlképzés kapcsán) “a felvehető hallgatók létszámának kontingálása teljesen alkalmatlannak bizonyult az egyetemek »túlnépesedésének« megakadályozására.”6
A fenti táblázat mutatja az egyetem hallgatóságának számát karonkénti eloszlásban mindig az első félévet alapul véve. Mint látható, az egyetem legnépesebb kara a jogi volt (1945-ig), utána következett az orvosi (szintén 1945-ig, onnantól fogva az orvosira jártak legtöbben) és hozzájuk viszonyítva jóval kevesebben jártak bölcsészkarra és a teológusok száma mindvégig csekély maradt, bár a harmincas évek elején megközelítették a bölcsészkarét.
Megfigyelhető, hogy a II. világháború után rohamos léptekkel nő az egyetemi hallgatóság létszáma minden egyes karon, ez a fiatal demokráciának az egyetem kapuit a széles néptömegek előtt megnyitni akaró törekvésével magyarázható.
Az orvostanhallgatók létszáma a Debreceni Tudományegyetemen
Tanév I. félév II. félév Tanév I. félév II. félév Tanév I. félév II. félév
R. Rk. R. Rk. R. Rk. R. Rk. R. Rk. R. Rk.
1921/22 168 - 210 1 1931/32 320 - 298 - 1940/41 275 2 244 -
1922/23 365 6 351 1 1932/33 336 - 316 - 1941/42 262 - 252 -
1923/24 397 4 368 - 1933/34 346 - 330 - 1942/43 267 1 263 1
1924/25 378 3 355 2 1934/35 319 1 298 - 1943/44 333 1 322 -
1925/26 357 8 355 4 1935/36 296 2 270 - 1944/45 270 4 327 32
1926/27 335 7 313 4 1936/37 272 2 248 - 1945/46 455 26 465 16
1927/28 268 5 250 1 1937/38 225 1 198 - 1946/47 583 16 541 7
1928/29 265 3 254 2 1938/39 205 1 245 - 1947/48 605 7 565 4
1929/30 292 - 275 - 1939/40 274 - 262 - 1948/49 593 4 466 1
1930/31 297 1 285 -                    
Jelmagyarázat: R. = rendes hallgató, Rk. = rendkívüli hallgató

Az Orvostudományi Kar hallgatói létszáma a kezdeti csekély létszám után lendületesen növekvő ütemet mutatott, a tetőpont az 1923-24-es tanév, amikor a 397 főt is elérte. Ezután ismét csökkent a létszám (az 1927-28-es tanév második felére 250-re!). Innen ismét erőteljes emelkedés következett be, az 1933-34-es tanévre elérte a 346 főt, majd lassú apadás tapasztalható 1941-42-ig, a világháború alatt ismét kissé növekedett a létszám. A tragikus 1944-45-ös tanévben a magyarországi harcok miatt értelemszerűen radikális csökkenés áll be (sokan el sem tudtak jutni az egyetemre), majd a háború után a fent említett demokratikus nyitás következtében nem csupán nő, hanem egy-két éven belül megkétszereződik a létszám.
Mai szemmel furcsa jelenség a rendkívüli hallgatók megjelenése: rendkívüli hallgatóként azt lehetett felvenni, aki legalább a 16. életévét betöltötte, és olyan – de rendes hallgatói státuszhoz nem elegendő – előképzettsége volt, hogy a választott előadásokat eredménnyel hallgathatta. A rendkívüli hallgatók nem beiktatás, hanem beírás útján kerültek az egyetem kötelékébe, egyetemi polgárokká nem váltak, de a fegyelmi szabályoknak mindenben alá vannak vetve.
A nőhallgatók létszáma a debreceni orvosi karon
Tanév I. félév II. félév Tanév I. félév II. félév Tanév I. félév II. félév
R. Rk. R. Rk. R. Rk. R. Rk. R. Rk. R. Rk.
1921/22 20 - 28 - 1931/32 35 - 31 - 1940/41 46 - 40 -
1922/23 49 - 44 - 1932/33 37 - 34 - 1941/42 40 - 39 -
1923/24 55 - 52 - 1933/34 43 - 43 - 1942/43 42 - 42 -
1924/25 58 n. a. 58 n. a. 1934/35 52 - 50 - 1943/44 53 1 52 -
1925/26 57 n. a. 62 n. a. 1935/36 49 - 43 - 1944/45 49 2 62 14
1926/27 44 n. a. 40 n. a. 1936/37 45 - 40 - 1945/46 116 15 110 11
1927/28 26 n. a. 26 n. a. 1937/38 39 - 37 - 1946/47 141 4 138 -
1928/29 27 n. a. 26 n. a. 1938/39 34 - 37 - 1947/48 164 3 150 3
1929/30 27 - 24 - 1939/40 39 - 36 - 1948/49 137 1 107 -
1930/31 27 - 26 -                    
Jelmagyarázat: R. = rendes nőhallgató, Rk. = rendkívüli nőhallgató

Bár 1896 óta nők is felvételt nyerhettek bizonyos tudománykarokra (bölcsészet, természettudomány, orvostudomány), a különböző egyetemek igyekeztek korlátozni a nőknek az egyetemekre való bejutását és alacsony létszámban vettek csak fel nőhallgatókat.7 Ennek a kirekesztő, helyi szempontokon nyugvó rendszernek Klebelsberg Kunó 1926. évi rendelete vetett véget, bár nők továbbra is csak azokra a karokra lehettek felvéve, amelyekre eddig is, pl. a jogi, teológiai karok zárva maradtak előttük.8
A debreceni orvosi karon a nőhallgatók aránya a tárgyalt időszakban 11-16 % között mozgott (a bölcsészkaron az arány kétszerese, 32-43 %!), de míg a második világháború alatt (a férfiak katonai szolgálatra való behívása miatt) a bölcsészhallgatóknál az arány felment 54 %-ig is, az orvosi karon nem tapasztalható ilyesmi. A nőhallgatók aránya majd a II. világháború után, a demokratizálódás hatására nő meg (1949-ben már 22 %).

Elsőévesek és a kart elhagyók
Kimutatás a Orvostudományi Karra beiktatott elsőéves, továbbá újból beiktatott felsőbb éves hallgatókról
Tanév Első éves Debreceni index alapján újból Budapesti Tudomány-egyetemről Kolozsvári tudomány-egyetemről Pozsonyi tudomány-egyetemről Külföldi egyetemről Magyar-országi akadémiákról Összesen
I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f.
1921/22 101 13 - - 39 24 19 2 8 5 1 - - - 168 47
1923/24 76 3 1 - 3 5 - - 13 2 2 - - - 95 10
1929/30 70 1 11 2 - 1 Szegedi tudomány-egyetemről Pécsi Tudomány-egyetemről 17 2 Elcsatolt területi főiskolákról 100 6
1 - 1 - - -
1930/31 68 - 8 6 3 1 - - - 1 6 3 - - 85 11
1931/32 80 3 5 4 3 1 2 1 - - 10 3 - - 99 13
1932/33 82 - 6 2 4 - - - 2 - 3 1 - - 97 3
1933/34 72 - 13 8 1 2 1 - - - 5 1 - - 92 11
1934/35 52 1 7 2 1 1 1 - - - - 2 - - 61 6
1935/36 52 - 5 3 3 1 - - 1 2 3   - 1 64 7
1936/37 43 - 9 7 2 - - - - - 3 2 - - 57 9
1937/38 46 1 7 3 - 1 - - - - 1 1 - - 54 6
1938/39 53 2 2 7 4 1 - - - - 1 6 - - 60 16
1939/40 66 - 6 3 2 2 2 - - 1 15 3 - - 91 9
1940/41 55 1 4 4 2 - 1 - - - - - - - 62 5
1941/42 66 n. a. 3 n. a. 1 n. a. - n. a. - n. a. 1 n. a. 1 n. a. 72 n. a.
1942/43 71 - 1 - 2 2 - 1 - 2 - - - - 74 5
1943/44 112 n. a. 3 n. a. 6 n. a. - n. a. - n. a. 1 n. a. Kolozsvári
tudomány-egyetemről
125 n. a.
3 n. a.
1944/45 81 111 2 5 5 36 - 3 - 1 - 4 3 7 91 167
1945/46 180 31 7 26 5 10 - 1 1 - - 1 9 4 202 73
Jelmagyarázat: f. = félév, pf. = pótfélév, n. a. = nincs adat


A beiktatott hallgatókat illetően nem állnak rendelkezésünkre kimutatások az 1922-23-as, az 1924-25-ös és 1928-29-es közötti, illetve az 1946-47-es tanévektől fogva. Mindezek ellenére bizonyos következtetések levonhatóak az adatokból: Az első félévekben a más egyetemekről átjelentkezők egyrészt a környékről származóaknak a közelebbi, új egyetemre való átjelentkezésével, másrészt a nehéz helyzetben lévő menekült kolozsvári és pozsonyi egyetemek hallgatóinak biztosabb helyzetű intézménybe kerülni akarásával magyarázható.
A harmincas években jelentős számú külföldi egyetemről érkezőek többnyire zsidó származású hallgatók, akik diplomahonosítással és félévek beszámításával a numerus clausus korlátozásait kívánták ilyen módon kikerülni. Az 1944-45 második félévi 36 Budapestről érkező pedig a főváros ostromával és pusztulásával függ össze.
Külföldi hallgató viszonylag kevés számban fordult elő, az 1938-39-es 9+1 és az 1939-40-es 11+2 hallgató a Felvidék déli részének visszacsatolása után a pozsonyi Komensky és a prágai Károly Egyetemről iratkozott át. A pécsi bölcsészkar 1940-től kezdődő szüneteltetésének hatása nem érezhető Debrecenben, már csak a nagy távolság és a közbeeső budapesti egyetem miatt sem.
Végeredményben Debrecennek “elszívó” hatása (kivéve nagyobb tragikus eseményeket) nem mutatható ki.
A debreceni Tudományegyetem orvosi karától távozási és végbizonyítvánnyal megvált hallgatók száma
Tanév T. B. VB. Tanév T. B. VB. Tanév T. B. VB.
I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f.
1921/22 - 1 - 6 1931/32 1 - 8 - 1940/41 9 12 12 38
1922/23 3 5 9 20 1932/33 2 7 3 48 1941/42 5 2 9 38
1923/24 1 - 8 - 1933/34 2 12 2 45 1942/43 6 6 9 37
1924/25 n. a. n. a. n. a. n. a. 1934/35 5 5 5 45 1943/44 3 3 11 42
1925/26 4 3 6 58 1935/36 3 5 7 40 1944/45 2 16 1 20
1926/27 5 6 20 72 1936/37 2 3 10 55 1945/46 9 32 4 18
1927/28 5 7 5 42 1937/38 4 6 9 35 1946/47 11 16 24 32
1928/29 8 6 9 35 1938/39 1 3 6 33 1947/48 21 17 14 39
1929/30 6 2 8 55 1939/40 3 5 9 23 1948/49 n. a. n. a. n. a. n. a.
1930/31 4 4 11 36                    
Jelmagyarázat: T. B. = távozási bizonyítvány, VB. = végbizonyítvány, f. = félév, n. a. = nincs adat

Akárcsak a debreceni Orvostudományi Karnak más egyetemre, így másik egyetem hasonló karának Debrecenre gyakorolt “elszívó” hatása sem jelentős. Itt nem találkozunk olyan sűrűn könnyebb szigorlatozás végett olyan átjárással, mint amilyen pl. a jogi karon jellemző volt9.
Viszont az 1940-es évek első felében a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem visszaállításával érezhető némi változás: az erdélyi származásúak átmentek a régebbi, rangosabb és jobban felfejlesztett egyetemű Kolozsvárra10. Az 1945 utáni elvándorlás célpontja már inkább Budapest, ennek viszont inkább politikai okai voltak.

Anyanyelv szerinti megoszlás11
Az orvostanhallgatók száma anyanyelv szerinti megosztásban
Tanév Magyar Német Bolgár Rutén Tót (szlovák) Horvát
I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f.
1921/22 168 211 - - - - - - - - - -
1922/23 370 351 1 1 - - - - - - - -
1923/24 399 367 1 - - - - - - - 1 1
1925/26 364 358 - - - - - - - - 1 1
1926/27 342 316 - - - - - - - - - 1
1927/28 273 251 - - - - - - - - - -
1928/29 268 256 - - - - - - - - - -
1929/30 292 275 - - - - - -

-

-

- -
1930/31 298 284 - 1 - - - - - -

-

-

1931/32 319 297 1 1 - - - - - - - -
1932/33 334 316 2 - - - - - - -

Angol

1933/34 344 327 1 2 - - - -

-

-

1 1
1934/35 311 285 - - 1 1 - -

Olasz

- -
1935/36 295 267 1 - 1 2 - - - - 1 1
1936/37 269 244 - 1 2 1 - - 1 - 2 2
1937/38 222 194 - 1

2

1

- - Szlovák 2 1
1938/39 204 240 - 1 2 3 - - - 1 - -
1938/39. pf. 42 - - - Lengyel Orosz
1939/40 257 242 1 2 7 7 8 10 - 1 1 -
1940/41 259 231 1 1 3 3 14 10 - - Román
1941/42 243 235 1 1 3 4 13 12 1 -

1

1

1942/43 255 251 - - 5 4 6 7 - 1 2 2
1943/44 316 307 1 - 4 2 10 8 1. 1

3

3

1944/45 367 338 1 - 2 - 13 12 1 -

Angol

1

-

1945/46 474 479 - - Cseh 5 2

2

3

-

-
- 1
1946/47 597 545 - - - - - - 2 3 - -
1947/48 608 566 - - - - 1 - 3 3 - -
Jelmagyarázat: f. = félév, pf. = pótfélév

Az 1924-25-ös és az utolsó, 1948-49-es tanévet leszámítva, találhatóak adatok a hallgatóság anyanyelvi megoszlását tekintve. Mindvégig a többség magyar (állandóan 95 % felett), ezen kívül németek vannak általában egy-két fővel képviseltetve (Rares Margit-Claire, Schebek Oszkár). A hazai nemzetiségek közül a horvátok (Jezerinac Ilona) románok (Coroianu Emil, Petka Emil, Terdic László), szlovákok (Caha Béla) alig fordulnak elő, a rutének pedig Kárpátalja visszacsatolása után 1939-től jelennek meg nagyobb számban (ekkor 8-14 fő)12, ez azonban csökken, a II. világháború után pedig a határok lezárása miatt meg is szűnt.
Bolgár diákok 1934-től jelennek meg (Galabova Stefanka, Galabova Bonka, Georgiev Nicolai, Mutafova Julia, Naumov Georgi, Panaiotoff Diako, Radoev Vaszil, Vaszilev Grigor), eleinte 1-2 fő, számuk 1939-ig növekszik (ekkor 7 fő a csúcspont), majd 1944-ig ismét csökken.
Ritkaságszámba megy angol (Meyer O. Ivan), német (Dörken Horst) vagy cseh (Járos Ottokár) hallgató; orosz (Spendiarián Simon) és lengyel menekült (1939-40-ben Kowalski Kazimiers, a negyvenes években második felében Bielawski János, Majkowski Kazimiers, Skiba Wieslaw, Wojtalewicz Janina).

Vallási felekezet szerinti megoszlás, az egyetem református jellege
 
Az orvostanhallgatók vallás szerinti megoszlása
Tanév Római katolikus Görög katolikus Görög keleti Református Evangélikus Unitárius Izraelita Iszlám Egyéb vallású
I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II.
1921/22 43 57 4 4 - - 78 98 4 7 1 2 38 43 - - - -
1922/23 96 93 13 14 1 1 191 175 16 15 3 3 8 51 - - - -
1923/24 97 93 17 17 - - 213 195 17 13 4 4 53 46 - - - -
1929/30 72 71 12 12 - - 127 113 10 9 2 2 69 68 - - - -
1930/31 83 82 8 8 - - 127 120 9 7 3 2 68 66 - - - -
1931/32 96 88 7 6 - - 127 114 10 11 2 1 78 78 - - - -
1932/33 95 88 6 7 - - 141 132 10 9 1 1 83 79 - - - -
1933/34 105 104 10 8 - - 144 141 9 10 - - 78 67 - - - -
1934/35 100 92 8 9 - 1 147 131 9 9 1 1 55 55 - - - -
1935/36 92 80 11 8 1 2 149 137 8 8 1 1 36 34 - - - -
1936/37 80 67 7 8 2 1 144 137 11 10 1 1 29 24 - - - -
1937/38 68 66 7 8 1 2 124 99 11 9 1 1 14 13 - - - -
1938/39 73 89 7 16 2 3 108 118 6 8 1 1 9 10 - - - -
1939/40 81 76 22 23 7 7 138 133 14 12 1 1 11 10 - - - -
1940/41 89 77 24 22 4 3 136 118 11 13 1 1 11 9 1 - - -
1941/42 84 82 25 20 4 6 120 117 15 14 2 1 12 11 - - - 1
1942/43 78 83 25 23 6 7 132 127 14 13 1 - 12 11 - - - -
1943/44 107 103 31 30 4 4 151 147 23 24 - - 15 14 - - - -
1944/45 92 87 27 44 3 4 128 128 15 11 - - 9 85 - - - -
Jelmagyarázat: I. = I. félév, II. = II. félév, pf. = pótfélév

1945/46. Vallási megoszlás: VKM. 1945. okt. 15-én kelt 54642/1945. V. sz. rendelete alapján törölve.

A hallgatók vallására vonatkozóan sem áll rendelkezésünkre teljes adatsor, mivel az 1920-as évek második felében az évkönyvek ilyen kimutatást nem közölnek, 1945. okt. 15-én pedig a beiratkozók vallás szerinti nyilvántartását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben eltörölte.13
A tárgyalt időszakban végig jellemző a reformátusok kimagasló aránya (39-50 %), ez Debrecen város református jellegével (“kálvinista Róma”) és az egyetem református egyházi előzményeivel magyarázható.14 Még a távoli Dunántúlról (pl. Somogy, Vas vármegyékből), illetve 1938 után a visszacsatolt Nyitra-Pozsony vármegyéből is jönnek református vallású hallgatók a debreceni orvosi karra, ezek közül sok a református lelkész gyermeke.
A második legnagyobb csoport a római katolikusok (25-32 %), s mint az ország első számú, uralkodó hitfelekezete, nagyszámú jelenlétük természetes.
Az izraeliták aránya az orvosi karon a húszas-harmincas években 22-23 %, ami miatt a szélsőjobboldali szervezetek állandóan zúgolódtak („Minden negyedik végző orvos zsidó származású!” – mondták). A korszak antiszemita hangulata, kilengései miatt az arány fokozatosan csökken, a zsidótörvények alatt 4 %-on stagnál. A harmadik zsidótörvény szigorúsága (“numerus nullus”) ellenére vettek fel újabb, zsidó származású hallgatókat, még 1944 szeptemberében is! A II. világháború után 1945-46-ban ismét 23%-ra növekszik, majd a negyvenes évek végére teljesen lecsökken az izraelita vallású hallgatók száma!
Az evangélikusok aránya a többi karokéhoz képest alacsonyabb, de a kezdeti 2,4 %-ról fokozatosan emelkedik, 1944-re már 7,4 %.
A görög katolikusok aránya 2-4 % között mozgott és csak Kárpátalja visszacsatolása után ugrott meg (8-9 %), hiszen ez a felekezet Észak-Kelet-Magyarországra jellemző (Kárpátalján kívül a trianoni országterületen Szabolcs és Hajdú vármegyék).
Görögkeletiek alig tűnnek fel, arányuk a harmincas évek közepétől itt tanuló bolgárok miatt megy fel 2-2,5 %-ra. Néhány fővel képviseltetik magukat az unitáriusok, ezek többnyire erdélyi menekültek. Található még kuriózumként örmény görög (Spendiarián Simon). 1945 után előfordul felekezeten kívüli (Boda Lívia, Rosenbaum Verona), az 1940-41-es tanévben pedig van egy iszlám vallású.

A hallgatók szüleinek társadalmi megoszlása15







Tanév
Köztisztviselő Altiszt Nyugalmazott altiszt Magán tisztviselő Tanár, tanító Lelkész Orvos, ügyvéd Katona, rendőr Nyugdíjas és „magánzó” Nagy- és középbirtokos Kisbirtokos, gazda, földműves Gyáros, nagykereskedő, nagyiparos Kisiparos, kiskereskedő Házmester, szolga, alkalmazott Munkás Nagykorú hallgató Összesen
1921/22. I. félév 16 21 3 11 9 4 12 1 26 5 13 - 33 2 1 8 168
1924/25. I. félév 47 20 17 19 36 11 21 7 57 16 33 3 63 7 3 19 381
1929/30. I. félév 44 5 11 17 29 7 27 12 21 11 18 1 50 3 6 30 292
1934/35. I. félév 29 5 5 22 41 11 22 16 53 8 30 4 54 3 1 16 320
1939/40. I. félév 27 13 11 24 25 23 22 14 38 4 24 1 15 5 4 24 274
1943/44. II. félév 48 13 5 17 32 12 37 23 35 3 21 6 34 1 4 26 322
1948/49. II. félév 34 13 21 16 67 15 38 10 44 2 67 - 59 9 19 38 452


A debreceni egyetemi hallgatóság nagy részét végig a Horthy-korszak folyamán – ahogyan ezt Varga Zoltán kimutatja16 - a kis- és középpolgári családok adják, és ez igaz a Orvostudományi Karra is. A köz- és magántisztviselők, illetve a nyugdíjasok (ezen kategória alatt általában nyugdíjas köztisztviselők értendők) és az értelmiségiek (pap, tanár, tanító) aránya 50 % körül mozgott, gyakran túl is lépte azt.
Ladányi Andor a hallgatók társadalmi összetételét vizsgálva kimutatja az egyetemenkénti eltéréseket, eszerint Debrecen sajátossága: “Az egyetemek közül… a pap, tanár, tanító kategóriáé a debreceni…, a kisbirtokos parasztok gyermekeinek aránya a debreceni…, az altiszteké pedig a debreceni és a pécsi egyetemen volt a legmagasabb.”17
Az előbb felsoroltak közül a nyugdíjasoké a legnagyobb hányad, hiszen a tisztviselők gyakorta már elég későn, megfelelő egzisztenciális körülmények megteremtése után vállaltak gyermeket, s mire az felnőve egyetemre került, a szülő már nyugdíjas korba lépett.
Jelentős számban vannak állami tisztviselők gyermekei (9-14 %, ez az erőltetett munkás-paraszt többség miatt csökken csak az 1940-es évek vége felé 7,5 %-ra), hiszen az orvosi tanulmányok folytatása nagyobb áldozatot követelt, mint más karok hallgatóitól.
Szinte már közhely, hogy „az orvos gyereke orvosnak tanul”. Ezt bizonyos mértékben a statisztikák is alátámasztják, 6-12 % között van az orvos, ügyvéd szülők gyermeke (bár össze van vonva, ügyvédeké viszonylag csekély számú), ez a fentebb említett okok miatt csökken csupán le 1949-re 2,2 %-ra.
A korabeli évkönyvek és a különböző statisztikák gyakorlatától eltérően külön vettem a tanár, tanító (9-13 %) és lelkész (2,3-3,7 %) kategóriákat, hiszen külön-külön is jelentős tétel. A tanítók aránya az értelmiségi létformával, a (református) lelkészek nagy száma az egyetem református jellegével magyarázható.
Kisbirtokos, gazdálkodó és földműves (a korabeli kimutatásokban ez utóbbi nem mindig elkülöníthető) szülővel rendelkezik a orvostanhallgatók 7-9 %-a, ez az arány csak az 1940-es évek második felében emelkedik (1948-49-re 15 %-ra), kisiparos gyermeke 16-19 % (egyre csökkenőben 5-10 %-ig). E két kategória magas jelenléte valószínűleg az debreceni egyetem vidéki voltával függ össze. Mindenesetre Varga Zoltánnak a határozott állítása (“Jellemző a parasztszülők gyermekeinek rendkívül alacsony aránya is.”18) finoman szólva is árnyalásra, pontosításra szorul, amelyet újabb kutatások dönthetnek csak el véglegesen.
Az aktív és nyugdíjas altisztek számaránya is jelentős (3-14 %), azonban viszonylag változó mértékű.
Bár az eddigi egyetemtörténeti munkákban (mind debreceni, mind általános) mellőzött, de mégis jelentős és figyelmen kívül nem hagyható csoport a nagykorú hallgatók léte a debreceni Orvostudományi Karon, már számarányuk miatt is (általában 8 %, a mélypont 1921-22-es tanév 4,7 %-kal, de 1929-30-ra felmegy 10 %-ra). Nagyobb részük a nagykorúságot már elért, több éve, akár egy évtizede szigorlatozgató, folyton megbukó „ősmedikus”. Kisebb részben felnőtt tanítók, középiskolai tanárok, munkások, akik orvosi diploma megszerzése végett iratkoztak be, de csak keveseknek sikerült, hiszen az orvosi tanulmányokat a legnehezebb munka mellett végezni. Kétségtelen – mivel önálló egzisztenciák –, nem lehet a (gyakorta már régen meghalt vagy nyugdíjas) szülő foglalkozását vizsgálni.
A szülők foglalkozását tovább vizsgálva a kisebb csoportok közül az nagybirtokos, nagyiparos és katona, rendőr szülővel rendelkezők említhetőek meg. “Szembetűnő a munkás szülőktől származó hallgatók csaknem teljes hiánya.” – állapította meg már négy évtizede is Varga Zoltán.19 Valóban, mindössze pár fővel van jelen ez a társadalmi csoport, viszont a létszámuk – habár csekély mértékben is – folytonosan emelkedik, a nagy áttörést ebben a tekintetben majd az 1949-es reform hozza meg (1949-ben 14 fő!).

Lakóhely szerinti megoszlás20
 
Vármegye, ill. egyéb közigazgatási egység 1921/22. I. félév 1924/25. I. félév 1929/30. I. félév 1934/35. I. félév 1939/40. I. félév 1943/44. II. félév 1948/49. II. félév
Debrecen sz. kir. város 76 127 95 99 60 70 156
Abaúj-Torna - 2 1 - 8 3 3
Baranya - - - - - 1 -
Bars és Hont         4 3  
Békés 3 14 10 8 6 5 9
Bereg 1       18 9  
Bihar 7 19 15 13 9 21 17
Borsod 5       19 30  
Borsod és Gömör   10 13 21     42
Csanád 1       2 -  
Csanád, Arad és Torontál   - 1 1     -
Csongrád 1 5 4 2 - 1 -
Esztergom -       1 -  
Fejér 2 4 - 1 - 1 1
Gömör és Kis-Hont -       8 8  
Győr -           2
Győr-Moson-Pozsony   1 1 2 - - 4
Hajdú (kivéve Debrecen) 8 29 11 11 16 20 45
Háromszék -       - 1  
Heves 2 5 8 6 2 4 7
Jász-Nagykun-Szolnok 5 14 13 22 9 20 23
Kolozs -       - 2  
Komárom -       4 6  
Komárom és Esztergom   1 1 3     3
Máramaros -       9 7  
Nógrád 2       3 - 2
Nógrád és Hont   4 2 -      
Nyitra -            
Nyitra és Pozsony         3 -  
Pest-Pilis-Solt-Kiskun 6 12 21 22 8 23 21
Somogy - 1 - - - 1 -
Sopron - 2 1 - 1 - -
Szabolcs 23       32 34  
Szabolcs és Ung   54 55 59     70
Szatmár 4       3 12  
Szatmár, Ugocsa és Bereg   13 14 9     21
Szeben -            
Szilágy -       - 4  
Szolnok-Doboka -       - -  
Temes -            
Tolna - - 1 - 1 - -
Torontál -            
Ugocsa -       3 3  
Ung -       7 7  
Vas - 1 - 2 1 2 1
Veszprém - 1 - - 1 - 1
Zala - - - 1 1 1 -
Zemplén 3 5 3 10 11 9 10
Csonka-Magyarország 149 326 268 292 250 317 436
Elcsatolt terület Cseh-Szlovákiához 3 8 3 11 1 2 6
Jugoszláviához - 1 - 250 - - -
Romániához 16 46 20 1 15 3 9
Szovjetunióhoz             1
Külföldi - - 1 1 8 3 -
Összesen 168 381 292 320 274 322 452

Mint a táblázatból kitűnik, a hallgatók jelentős része debreceni (30-45 %), ez az arány 1938-1944 között a területvisszacsatolások miatt csökken 21,7 %-ig. Nagyobb számban voltak hallgatók a környező menyékből: Hajdú (3-10 %), Jász-Nagykun-Szolnok (3-5 %), Szatmár (1-5 %) és főleg Szabolcs (10-19 %). Kevesebben, de még mindig jelentős számban érkeztek Békés, Bihar, Borsod, Heves, Zemplén vármegyékből. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből egyrészt Budapestről, másrészt a református központokból (Cegléd, Nagykőrös) jöttek hallgatók.
A területi eloszlásra is hatással volt a Debreceni Tudományegyetem református jellege21: egyrészt már említett református központokból (Cegléd, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nagykőrös, Pápa), de még távoli vidékekről is érkeztek (Somogy, Vas vagy a visszacsatolt Nyitra-Pozsony vármegye) református vallásúak.
Trianon előtt szinte az egész magyar államterületről volt egy-két hallgató, 1920 után a többség csonka-magyarországi (míg a húszas évek közepén még 85,5 %, 1949-re már 96,4 %) az elcsatolt területekről érkezők száma egyre kisebb! A Felvidék déli részének és Kárpátaljának visszacsatolásával (1938-39) zömében kárpátaljaiak jöttek a legközelebbi egyetemre, Debrecenbe, a második bécsi döntés már kevéssé érintette az egyetemet és az orvosi kart, hiszen Kolozsvárott újraindult a magyar egyetem.
Külföldi hallgató alig akadt (a harmincas években néhány bolgár diák), a többség inkább az ország fővárosának egyetemére ment.

Az orvostanhallgatók segélyezése

Leckepénzkedvezmények

A tandíjkedvezményben részesült hallgatók számának alakulása a Orvostudományi Karon
Tanév Tandíjmentes Köztisztviselői
egész háromnegyed fél negyed egész fél
I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f. I. f. II. f.
1921/22 21 42   16 16    
1923/24 34 50 47 47
1924/25 84 86 38 42
1925/26 99 107 53 64
1926/27 77 106 61 42
1927/28 65 70 34 29
1928/29 53 57 22 32 28 34 9 11
1929/30 37 42 44 65 35 23 3 2
1930/31 33 37 51 67 26 21 - -
1931/32 33 36 53 65 17 19 - -
1932/33 34 48 49 59 18 11 - -
1933/34 33 33 51 53 15 11 - -
1934/35 28 36 45 56 16 12 - -
1935/36 32 34 39 56 15 - - -
1936/37 30 30 - - 49 52 - - - - - -
1937/38 12 14 8 16 43 42 17 16 - - - -
1938/39 14 36 8 21 33 55 15 6 - - - -
1938/39 pf. 25 - 15 - - -
1939/40 11 19 19 18 33 53 16 10 - - - -
1940/41 14 48 11 57 56 28 15 60 - - - -
1941/42 44 64 45 58 44 24 24 16  
1942/43 47 49 44 73 31 13 28 30
1943/44 46 55 43 51 23 31 43 26
1944/45 104 84 50 42 69 64 23 16
1945/46 52 43 52 25 68 10 25 12
Jelmagyarázat: f. = félév, pf. = pótfélév


Már az egyetem megnyitásától fogva kétféle tandíjkedvezmény létezett: egész tandíj, illetve a felének elengedése. Az 1928-29-es tanévtől van adatunk arra, hogy az állami tisztviselők gyermekei szintén kaptak egész, vagy fél tandíjmentességet. Mivel az állami tisztviselők gyermekeinek „alanyi jogon” járt tandíjkedvezmény, illetve -elengedés, ez a többiek részéréről ellenérzést váltott ki és a kollokviumok (amelyek alapján kaptak mások tandíjkedvezményt) színvonalát erősen süllyesztette. A tisztviselői tandíjkedvezmény végül is csak az 1940-41-es tanévvel szűnt meg (bár az orvosi karon már az 1936/37-es tanévtől kezdve nem alkalmazták).22 Az 1936-37-es tanévtől a kétféle (nem tisztviselői) tandíjkedvezmény négyfelé oszlott: egész, háromnegyed, fél és egynegyed kedvezményt, illetve tandíjelengedést lehetett kapni.
 
A beiratkozott orvostanhallgatók tandíjcsoportok szerinti megoszlása az 1946/47. és az 1947/48. tanévben23
Tanfélév Tanul-mányi eredmény I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 1000 Ft.
O. T. O. T. O. T. O. T. O. T. O. T. O. T. O. T. O. T. O. T.
1946/47 I. félév Jeles 66 - 14 - 6 120 4 120 3 120 1 50 - - 3 210 1 80 - -
92 - 12 240 15 525 2 100 5 325 - - - - 1 110 - - - -
Elégséges 49 980 7 350 3 240 3 330 - - - - - - - - - - - -
Elégtelen 257 10280 28 2520 9 1260 2 380 1 240 4 1160 1 340 1 390 2 390 - -
1946/47 II. félév Jeles 77 - 6 - 12 240 7 280 1 60 - - - - - - - - 3 945
77 - 6 120 8 280 1 65 2 190 - - 1 155 - - - - - -
Elégséges 25 500 2 100 - - 1 140 - - - - - - - - - - - -
Elégtelen 278 11120 13 1170 8 1120 6 1140 3 1020 2 880 - - - - - - - -
1947/48 I. félév Jeles 75 - 13 - 7 140 9 360 5 300 2 160 - - - - 5 750 2 775
97 - 12 240 11 385 6 390 5 300 2 160 - - 1 185 3 690 - -
Elégséges 34 680 3 150 2 160 3 420 - - - - - - - - - - - -
Elégtelen 254 10160 30 2700 8 1120 6 1140 - - 2 880 - - 1 640 1 800 - -
1947/48 II. félév Jeles 45 - 12 - 2 40 8 320 - - - - - - - - 1 150 2 1383
54 - 9 180 5 175 6 390 1 95 2 250 - - 1 185 1 230 - -
Elégséges 19 380 6 300 2 160 1 140 - - 1 260 - - - - - - - -
Elégtelen 326 13040 28 2520 16 2240 8 1920 2 680 5 2200 1 540 1 640 - - - -
Jelmagyarázat: I., II., III., stb. = tandíjosztály, 1000 Ft. = 1000 Ft.-on felüli jövedelem után tandíjat fizetők, O. = az adott tandíjosztályba tartozó orvostanhallgatók száma, T. = a tandíj összege fejenként forintban


Az 1946-47-es tanévtől az addig megszokott helyett teljesen új, a tanulmányi eredmény (jeles, jó, elégséges vagy elégtelen) és a szülők vagyoni helyzete (I-X. kategória, továbbá az 1000 Ft. feletti jövedelműek) alapján nivellált tandíjkategóriákat hoztak létre, amely elméletileg negyvenféle beosztást ismert. Gyakorlatilag a magasabb tandíjosztályba tartozó (magasabb apai jövedelemmel rendelkező) orvostanhallgató kevés volt (a X. kategóriába tartozó egy sem, ezért nem jelöltem a táblázatban külön oszlopként), 1000 Ft. feletti jövedelmű is csak ritkán.
Ez a rendszer sem szüntette meg a társadalmi igazságtalanságokat, sőt a negyvenes évek végi nagyobb munkás-paraszt arány erőltetésével kontraszelektív módszert alkalmazott. Megfigyelhető, hogy a legrosszabbul tanuló szegény származású hallgató messze kevesebb tandíjat fizetett (40 Ft.), mint a legjobban tanuló „gazdag” (315 Ft.).
Viszont ebből a felosztásból mind a jó, mind a rossz tanulók arányát meg lehet figyelni: pl. az 1946-47-es tanév I. felében az orvostanhallgatók 16 %-a jeles, 50,9 %-a elégtelen tanulmányi eredményű volt, majd az 1947-48-as tanév II. felére 14 %-ra csökkent a jeles, viszont 68,9 %-ra nőtt az elégtelen eredményű hallgatók aránya.


Ösztöndíjak és segélyek 1945-ig

 

Az egyetem szervek szerepe


Az egyetem mindenkori vezetője, a rektor is próbált a hallgatók helyzetén javítani, amennyire az egyetem szűkös költségvetése engedte.
Rektori (egyéni) segélyek
Tanév Oh. Ö. / fő / K vagy P Tanév Oh. Ö. / fő / P Tanév Oh. Ö. / fő / P
1924/25 17 289.000-1.200.000 K *1934/35 10 10-20 P 1939/40 9 8,50-40 P
1932/33 7 4-42 P 1937/38 1 36 P 1944/45 1 90 P
1933/34 7 10-25 P 1938/39 1 20 P      
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, Ö. / fő / K vagy P = fejenkénti összeg Koronában vagy Pengőben, * = mint rektori kölcsönsegély


A források hiányából fakadóan nem tudjuk bizonyosan, hogy csak a feltüntetett években részesültek-e bölcsészhallgatók rektori segélyben, de a segélyezés eme formája sem elhanyagolható, különösen a harmincas évek közepén öltött nagyobb méretet.
Ugyanez a szórványosság jellemző a kar dékánja által nyújtott segélyekre is:
Kari (dékáni) segélyek  
Tanév Oh. Ö. / fő / P Tanév Oh. Ö. / fő / P Tanév Oh. Ö. / fő / P
1926/27 4 20, 40, 50, 50 1940/41 12 Összesen 285 1942/43 5 30, 40, 80
1927/28 3 80, 100, 150 1941/42 19 5, 10, 15, 30, 40 1943/44 14 30, 40, 50, 60, 90
Jelmagyarázat: Oh. = orvcstanhallgató, Ö. / fő / P = fejenkénti összeg Pengőben  


Intézményesített formában a Diákjóléti Bizottság fennhatósága alatt:
A „Bursa pénztárból” az egyetemi Diákjóléti Bizottság révén tandíj, vizsga-, beiratkozási díj címen segélyt nyert orvostanhallgatók
Tanév I. félév II. félév Tanév Oh. Összesen / P Tanév Oh. Összesen / P
Oh. Összesen / P Oh. Összesen / P
1925/26 9 5.100.000 K 10 5.418.750 K 1931/32. 83 1932,50 P 1938/39 99 1752 P
1926/27 8 381,20 P 1 40 P 1932/33 82 1570,20 P 1939/40 139 2416 P
1927/28 6 304 P 17 663,50 P 1933/34 142 2931 P 1940/41 82 2667,50 P
1928/29 - - 20 731 P 1934/35 111 1997,20 P 1941/42 25 1500 P
1929/30 20 440 P 17 596 P 1935/36 89 1455,50 P 1942/43 24 674 P
1930/31 13 467 P 28 592 P 1936/37 109 1616 P 1943/44 21 2230 P
7 195 P 11 350 P 1937/38 118 1989 P  
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanzhallgató, P = Pengő, K = Korona

Nagy előrehaladást jelentett a Diákjóléti Bizottság Bursa-pénztárának megalapítása 1925-ben, mert így már nem alkalomszerűen, hanem szervezett formában, minden évben tudtak a hallgatóságnak segélyt nyújtani, mint a fenti táblázatból látható, bizonyos évben akár több mint száznak is (pl. 1933/34-ben a hallgatók 41 %-a, 1937/38-ban 52,2 %-a, 1939/40-ben 50,7 %-a kapott). A II. világháború idején az erre fordítható összeg is mérséklődik (1941/42-ben a hallgatók 8,9 %-a, 1942/43-ban mindössze 6,2 %-a kapott!).

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium segélyei és ösztöndíjai
A közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndíja (köztisztviselői ösztöndíj)
Tanév Oh. Ö. / fő / P. Tanév Oh. Ö. / fő / P. Tanév Oh. Ö. / fő / P.
1927/28 10 n. a. *1931/32 12 200, 300 1939/40 24 50, 100, 150
1928/29 17 1932/33 12 200, 300 1940/41 31 50, 100, 150
1929/30 18 800 1933/34 13 150, 200, 250 1941/42 31 50, 100, 75, 100, 125, 150
1930/31 17 n. a. 1934/35 14 100, 150, 200 1935/36 – 1938/39: nincs adat
Jelmagyarázat: Oh.. = orvostanhallgató, Ö. / fő / P. = fejenkénti összeg Pengőben, * = a megszüntetett köztisztviselői ösztöndíj helyett kiutalt jutalomdíj, n. a. = nincs adat.

Klebelsberg diák-szociálpolitikája szoros kapcsolatban állott osztálypolitikájával, tervei és intézkedései elsősorban az I. világháború után nagymértékben eladósodott, tönkrement középosztály, azon belül a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek támogatására irányultak.24 Ezen alapkoncepció jegyében született meg 1927-re a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek ösztöndíja: „Az ösztöndíjakcióval […] éppen azt a célt kívánom elérni, hogy végre pozitívumot teremtsünk és a középosztály gyermekeinek megadjuk a lehetőséget arra, hogy […] anyagi gondoktól mentesen végezhessék tanulmányaikat.” – nyilatkozta Klebelsberg.
Már törvényjavaslat formájában is sokat támadták („nem tehetségvédelem, hanem osztályvédelem”), majd a bevezetése után antidemokratikus volta, rossz példamutatása (tanulmányi eredménytől függetlenül kapták) miatt főleg a debreceni egyetem tiltakozott ellene, megváltoztatását vagy kiterjesztését sürgetve.
Miniszteri segélyben részesült orvostanhallgatók száma és a részükre kifizetett összegek
Tanév VKM rendelet Oh. Össz. (P) VKM rendelet Oh. Össz. / P
1928/29. 85.732/1928. IV. 48 2695,84 P 94.963/1928. IV. (ruhasegély) 35 2660 P
1931/32. 14.450/1932. IV. 88 2987,50 P 14.290/1932. IV. 45 1475 P
1932/33 24.741/1932. IV. 73 1020 P 16.474/1933. IV. 26 609,80 P
1933/34 14.032/1933-34. IV. 33 570 P 23.937/1933-34. IV. 21 325 P
1934/35 23.224/1934. IV. 40 690 P 20.619/1935. IV. 37 460 P
1935/36 30.109/1935. IV. 29 423 P 18.339/1936. IV. 25 410 P
1936/37 28.368/1936. IV. 36 410 P 20.867/1937. IV. 14 190 P
1937/38 28.521/1937. IV. 41 380 P  
1938/39 29.976/1938. IV. 63 1116 P
1939/40 26.267/1940. IV. 28 666 P
1940/41 37.265/1940. IV. és más rendeletek 23 1039 P 28.170/1940. IV. (ruhasegély) 27 1285 P
36.387/1940. IV. (ruhasegély) 37 540 P
1941/42 37.265/1940, 37.196/1941, 39.942/1941, 43.626/1941, 48.020/1941, 86.808/1942 60 4248,60 P  
1942/43 96.314/1942, 64.677/1943, 66.314/1943 106 9430 P 95.445/1942, 65.407/1943 12 950 P
1943/44 67.809/1943, 69.001/1943, 71.132/1943, 73.746/1943, 54.125/1944 81 11000 P  
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, Össz. / P = összesen kifizetett segély Pengőben


A szegény sorsú hallgatók a minisztériumtól vár(hat)ták legnagyobb mértékben a segítséget, ezeknek a rendkívüli utalványok különösen a II. világháború alatt növekedtek meg és értek jelentős eredményt (míg pl. 1933/34-ben 9,5 % kapott segélyt, 1942/43-ban már 42,7 %).
A Horthy Miklós-ösztöndíjas orvostanhallgatók
Tanév 200 P 360 P 600 P Tanév 200 P 360 P 600 P Tanév 200 P 400 P 800 P
1937/38 4 6 8 1940/41 5 11 7 1943/44 10 5 11
1938/39 1 - 2 1941/42 3 9 12 1944/45 1 4 -
1939/40 4 11 4 1942/43 - 11 4        
Jelmagyarázat:P = Pengő * = ebből 3 fő csak I. félévre

1937 augusztusának végén jelent meg a Horthy Miklós-ösztöndíjalap, amely Hóman Bálint miniszter intenció szerint nem a társadalmi hovatartozás, hanem a rászorultság mértékét (és persze nemzethűségi szempontokat) igyekezett figyelembe venni.25 A korábbiakhoz képest újdonság, hogy legmagasabb, 600 pengős kategória a díjtalan gyakornokok számára volt fenntartva, ezzel segítve némileg a fizetéstelen asszisztencia régóta tarthatatlan helyzetének javítását.
A Horthy-ösztöndíjat a miniszter 1945-ben megszüntette, helyébe az állami szociális ösztöndíj lépett.

Az Orvostudományi Kar belföldi tudományos kutatói ösztöndíjasai

Tanév / Összeg
(per fő)
200 P 350P 400 P 500 P 600 P 800 P 1000 P
1928/29 6
1929/30 - - - - - - 5
1930/31 - - - 2 1 - 2
1931/32 2
1932/33 2
1933/34 - - 2 - - - -
1934/35 - - 3 - - - -
1935/36 - - 3 - - 1 -
1936/37 - - 2 - - - -
1937/38 - - 2 - - - -
1938/39 - - 1 - - 1 -
1939/40 - - 4 - - 2 -
1940/41 - - 2 - - 1 -
1941/42 - - 5 - - - -
1942/43 - - 7 - - 1 -
1943/44 - - - - 5 - -
Jelmagyarázat: * =nincs összeg megnevezve
Mint a táblázatból látható, 1928-tól minden évben itthoni tudományos kutatásra, más tudományos műhelyekben való részvételre néhány hallgató, illetve tanársegéd, gyakornok kapott kisebb-nagyobb belföldi kutatási ösztöndíjat, ezeknek többsége később neves szakember, tudós kutató lett.

A Bölcsészettudományi Kar külföldi ösztöndíjasai





Tanév /Hová
(per fő)
Bécsi Collegium Hungaricum Berlini Collegium Hungaricum Anglia - állami Franciaország – állami Olaszország – állami






Egyéb
1924/25 1 - - - - -
1926/27 - - - - - -
1927/28 - - - - - -
1928/29 2 1 2 1 - -
1929/30 3 1 - - - -
1930/31 - - - - - -
1931/32 1 1 - - - -
1933/34 2 - - - - -
1934/35 4 1 - - - -
1935/36 - - - 1 - -
1936/37 - 1 - - - -
1937/38 - 1 1 - - 1 München (DDA)
1938/39 - - - - - -
1939/40 1 - - - - -
1940/41 1 1 - - - -
1941/42 1 2 - - - -
1942/43 3 2 - - - -
1943/44 1 2 - - - -
1945/46. - - - - - 1 Ausztria, 1 Románia, 1 Szovjetunió
1946/47 - - 1 1 - 1USA
Jelmagyarázat:: DDA = Deutscher Akademischer Austauschdienst ösztöndíj.


Hasonlóan a belföldi tudományos kutatói ösztöndíjakhoz, a szakprofesszorok ajánlásai alapján minden évben néhányan kaptak külföldi egyetemen tanulmányokra, tudományos intézetekben való kutatásra. Elsősorban a bécsi és a berlini Collegium Hungaricumokat lehetne kiemelni, de többen mentek Párizsba vagy Londonba. Feltűnő módon Olaszországba nem mentek tudományos ösztöndíjjal, hanem ott többen saját költségen végeztek féléveket (pl. a numerus clausus kikerülése végett).

Debrecen szabad királyi város szerepvállalása


Debrecen városa az orvostanhallgatók számára kétféle ösztöndíjat kínált, de segélyt is nyújtott.
Debrecen sz. kir. város által létesített és kezelésében álló Ferenc József ösztöndíj alapítvány
Tanév Oh. Ö. / fő / K Tanév Oh. Ö. / fő / P Tanév Oh. Ö. / fő / P
1920/21 – 1923/24 3 600, 500 1926/27 3 300 AK, 200 AK 1928/29 – 1931/32 3 696, 585
1925/26 3 3.262.500,
2 718 700
1927/28 3 600 AK, 500 AK 1932/33 – 1943/44 3 348, 292
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, Ö. / fő / K vagy P = fejenkénti összeg Koronában vagy Pengőben, K = Korona


Még az uralkodó Ferenc József nyolcvanadik születésnapjára, 1910-ben hozta létre a város a leendő tudományegyetem bölcsészeti és orvoskari hallgatói javára százezer korona alaptőkével.26 Az egyetem megszervezése után, az 1915/16-os tanévtől folyamatosan kiadásra került a bölcsészkaron, az orvosin csak 1920/21-estől (csak a fent nevezett két kar hallgatói folyamodhattak). Minden évben a két karon három-három hallgató kaphatta meg, mégpedig úgy, hogy kettő a magasabb, egy az alacsonyabb díjkategóriában.
Az 1924/25-ös tanévben nem pályáztak rá a pénz elértéktelenedése miatt.27
Debrecen sz. kir. város által létesített és kezelésében álló Thaly Kálmán-féle ösztöndíj alapítvány
Tanév Oh. Ö. / fő / K Tanév Oh. Ö. / fő / P Tanév Oh. Ö. / fő / P
1921/22, 1922/23 2 200, 300 1926/27 2 200, 300 1936/37 – 1942/43 2 58, 87
1924/25 2 100, 150 1927/28 – 1930/31 2 232, 348 1943/44 2 232, 348
1925/26 2 1.175.000, 3.262.500 K 1931/32 – 1935/36 2 116, 174      
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, Ö. / fő / K vagy P = fejenkénti összeg Koronában vagy Pengőben, K = Korona


Az 1918-ban létrehozott, város egykori képviselőjéről elnevezett Thaly Kálmán ösztöndíjat évente minden karról ketten kapták meg, de a párok egyike mindig magasabb, a másik viszont alacsonyabb értékben. Az 1923/24-es tanév kivételével (amikor is az összeg elértéktelenedése miatt nem pályázott senki) 1944-ig az egyik állandó ösztöndíjnak számított.
Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának adománya az egyetemi hallgatók segélyezésére
Tanév I. félév II. félév Tanév Oh. Összesen / P Tanév Oh. Összesen / P
Oh. Összesen / P Oh. Összesen / P
1924/25 47 2260 AK ? ? 1930/31 45 1365 P 1938/39 11 79,50 P
1925/26 46 2030 AK 67 39.300.000 K 1931/32 15 147,50 P 1939/40 16 140 P
1926/27 80 43.300.000 K 78 1905 P 1932/33 9 100,90 P 1940/41 8 276,50 P
1927/28 32 1400 P 13 1140 P 1934/35 12 106,60 P 1941/42 8 393 P
1928/29 11 920 P 11 920 P 1935/36 16 129,40 P 1942/43 4 395 P
1929/30 15 1240 P 14 840 P 1936/37 7 51,80 P 1943/44 2 222 P
          1937/38 12 106 P  
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, P = Pengő, K = Korona, AK = Aranykorona, * =”A folyó félévben”, nem tudjuk melyikben


A város évente folyósított élelmezési segélyéből az egyetemi Diákjóléti Bizottság osztott ki segélyeket, bár ezek mértéke – mind a részesültek számát, mind a segély nagyságát tekintve – eléggé változó és esetleges volt, mindamellett folyamatossága révén a diáksegélyezés egyik alappillérének számított.
Bár nem tartozik teljesen ide, mégis itt említendő meg, hogy Budapest székesfőváros Kárpátalja visszacsatolásának emlékére létesített kárpátaljai illetőségű (nemcsak Budapesten tanuló) egyetemi hallgatók számára ösztöndíjat, ebből a debreceni Orvostudományi Karon 1940-41-ben a Bukó Irma, 1941/42-ben Lakatos Pál kapott 200-200 pengőt.28

Magánszemélyek alapítványai


Magánszemélyeknél elsősorban az orvosi kar professzorairól kell szólni, akik a maguk jövedelméből többször és többféle formában ajánlottak fel adományokat:
Az orvostudományi kar tanári testülete öt orvostanhallgató részére három hónapon át féldíjas menzakedvezményre önkéntes megadóztatással 225 pengőt adományozott.”29
Az orvoskari tanártestület boncolási díját 1922-23-ban Pap Gábor (2000 K), míg 1923-24-ben Piróth Endre (172000 K) kapta meg. Ez a jutalomforma egy időre eltűnt, majd a neves sebészprofesszor 1939-ben alapította újra „Hüttl Tivadar szigorlati segélydíj alapítvány” néven, amelyből 1939/40-ben Kövér Béla és Soltész Lajos, 1940-41-ben Faits Katalin és Gloviczki Zoltán, 1941/42-ben Jani Zerna és Jónás Béla 60-60 P-t, 1942-43-ban vitéz Bánáthy László és Sárkány Ilona 55-55 P-t, végül 1943-44-ben Polányi Mária és Schrádi Antal 50-50 P tanulmányi segélyben részesültek.
Nemcsak a professzorok, hanem a magántanárok is jó példával szolgáltak: ugyanis 1940-41-ben dr. Meák Géza, dr. Ebergényi Sándor, dr. Szendi Balázs és dr. Elekes György magántanárok fejenként 75 P-t, dr. Doleschall Frigyes magántanár 80 P-t adományozott diákjóléti célokra (ezt 12 orvostanhallgató kapta meg), majd 1941-42-ben dr. Jäger Gyula, dr. Végh Pál, dr. Cserey-Pechány Albin és dr. Árvay Sándor magántanárok orvostanhallgatók segélyezésére fejenként 100-100 pengőt (összesen 400 P-t) adtak.30
Grósz Emil budapesti szemészprofesszor Tóth Lajos államtitkár nevére tett alapítványt, amelyet rendszeresen újból és újból kiegészített. Ezt elvileg minden évben más karhoz tartozó hallgató kapta (mégis többnyire teológusok), az 1926/27-es tanévben Kelemen István orvostanhallgatónak jutott belőle 44 pengő.31
Családi, illetve területi jellegű volt a karatnai Köntzey Sándorné-féle segélyalapítvány, amelyet a Köntzey-családdal rokonságban állók, illetve Nagy- és Kis-Küküllő vármegyékből származók nyerhettek el. Az orvosi karon 1928-1933 között Bajcsy Ferenc kapta meg.

Pénzintézetek, cégek és egyesületek ösztöndíjai, jutalomdíjai

Nem elhanyagolható szerepe van a pénzintézetek által adományozott segélyeknek is a két világháború közötti időszakban: 1922/23-ban a Magyar Általános Hitelbank alapítványa adott 4000 korona ösztöndíjat egy orvostanhallgatónak32, majd az 1936/37-es tanévben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete Tiszántúli körzete által adományozott segélyből jutott 15 orvostanhallgatónak összesen 154 pengő és 20 fillér.33
Folyamatossága és rendszeressége révén külön kiemelendő a Lánczy Leó Mensa Alapítvány.34 Az 1921-ben a bank részéről az elhunyt elnök nevére tett alapítványból 1930-tól 1944-ig adtak étkezési támogatást, egyik tanévben a teológiai és jogi karról, a másik tanévben az orvosi és bölcsészeti karról 1-1 fő (az orvosin 1930-31-ben Reinbold Miklós, 1932-33-ban Léba László, 1934-35-ben Schipper János, 1936-37-ben Legény Sándor, 1938-39-ben Kardos Géza és 1940-41-ben Gergely Tibor részesült belőle).
Területi alapon épült fel két ösztöndíj is: Hajdúszovát község alapítványa az inflációs időkben 1922-1925 között 100000, 750000, majd 1 millió koronát adott az innen származó Gärtner Nándor Istvánnak. Szintén területi alapú a Mezőcsáti járás községeinek alapítványa (Borsod vm.), amely az erről a vidékről származókat próbálta segélyezni. Az orvosi karon 1929-30-ban Kelemen István, 1936-1938 között Kiss Pál, illetve az 1938/39-es és következő tanévben még Szabon József kapták meg
Más (alkalmi) egyesületi, céges és intézményi jótékonyságról is van tudomásunk: a Felsőoktatási Egyesület jutalomdíját (2000 koronát) 1922/23-ben Széky Antal kapta meg35, 1923/24-ben a Thallmayer és Seitz gyógyáru cég 500000 koronát adományozott, amelyet fele-fele arányban Bodnár József és Füry Lajos hallgatók kaptak meg36, „a Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára rt. igazgatósága” az 1942/43-as évre 3 db. 1000 P-s jutalomdíjat adományozott, amelyet a orvoskari vezetés Kovács Tibor, vitéz Úri József és Varecska György hallgatóknak ítélt oda37. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület debreceni osztálya 1939/40-ben egy orvostanhallgató (Virágh Mária) mellett egy-egy joghallgatónak, jogszigorlónak és bölcsészhallgatónak is segélyt folyósított.38

Református egyházi ösztöndíjak

Minthogy a Debreceni Egyetem a Református Kollégium főiskolájából, a három akadémiai fakultásból fejlődött ki, ennek alapján az egyetemnek 1949-ig erősen református színezete volt.39 Ez a magyarázata annak, hogy a Református Egyház is szerepet játszott hallgatók segítésében, bár erről nincsenek részletes és pontos információink. Az egyetemes ref. Konvent lakássegélyéből 1939-40-ben 1 fő 200 P-t, 1940-41-ben 2 fő 200-200 P-t és 1941-42-ben 3 fő szintén fejenként 200 P adományt kapott.
A II. világháború idején érdekes módon katonai irányba megy el az egyházi segélyezés, ugyanis a debreceni VI. hadtest protestáns lelkészi hivatala adományozott 80-80 pengős ösztöndíjakat főleg a Református Hittudományi Kar hallgatói számára, de a többi karon is kaptak belőle, így az orvosi karon 1941/42-ben Tőzsér Anna.

Lencz Géza-féle vármegyei gyűjtési alap
A Lencz Géza-féle vármegyei gyűjtési alapból segélyben részesült orvostanhallgatók
Tanév Oh. Ö. / fő / P Össz. / P Tanév Oh. Össz. / P Tanév Oh. Össz. / P
1929/30 4 50, 60 P 230 P 1933/34 9 410 P 1938/39 6 265 P
1930/31 9 50 P 450 P 1934/35 9 410 P 1939/40 5 210 P
1931/32 4 50 P 400 P 1935/36 9 415 P 1940/41 12 485 P
1932/33 6 40, 50 P 290 P 1936/37 8 320 P 1941/42 9 365 P
1937/38 5 205 P 1942/43 12 480 P
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, Ö. / fő / P = fejenkénti összeg Pengőben, Össz. / P = összesen kifizetett segély Pengőben

Lencz Géza teológusprofesszor által a rektorsága alatt, 1925/26-ban (főként a megyéktől) eredetileg egy diákkollégium építésére gyűjtött alap kamataiból az 1929/30-as tanévtől kezdve adtak segélyeket.
Felépítésére vonatkozóan az 1932/33-as tanév lehet példa. Ekkor az 50 pengős összegeket az 9 főnek illetőség szerinti, azaz megyék szerinti forrásból adták ki.40 Későbbi modellévek kiválasztását nagyban akadályozza, hogy az évkönyvi kimutatások a részletezett eredet-megjelöléstől és a fejenkénti lebontástól 1933/34-től eltekintenek. Rendszeressége miatt ez is a hallgatói segélyezés egyik alappillérének számított.

Könyvjutalmak


Az Ébredő Magyarok Egyesülete debreceni csoportja 1925/26-ban Id. dr. Imre József: Orvosi ethika, 1926/27-ben Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története és Henry Ford: A nemzetközi zsidó c. munkájának egy-egy példányát ajándékozta arra érdemes orvostanhallgatóknak.41 Nem kétséges, hogy ezek az ajándékok a tudás gyarapítása mellett az ifjúság politikai szemléletének célzott formálását is szolgálták.
A könyvjutalmazás a II. világháború után sem ment ki a divatból, csak a megváltozott helyzetnek megfelelően másféle tematikájú, stílusú könyveket osztogattak: 1948 karácsonyára 60 orvostanhallgató kapott ilyesféle jutalomkönyveket: Rákosi: Magyar demokrácia, Kalinin: Kommunista nevelés, Lenin: Baloldaliság, Nyekraszov: Fordul a kerék, stb. Volt néhány szerencsés, akik legalább Gorkij klasszikus művét (Az anya) vagy Prenent-nek Darwinról írt monográfiáját kapta meg…42

A segélyezés új alapokon álló rendszere 1945-től

Szabó István történelemprofesszor, a bizottság elnöke 1945 szeptemberében jelenthette be: „A Diákjóléti Bizottság egy évi szünetelés után munkáját megkezdte”.43 Azonban a szervezés munkája eltartott egy ideig, így tényleges segélyezést csak 1945 decemberétől tudtak folytatni.

Rendszeres segélyek és ösztöndíjak

A háború utáni demokratikus kormányzat legjelentősebb vívmányai közé tartozott a Horthy Miklós-ösztöndíj helyébe lépő szociális ösztöndíj.44
Havi szociális ösztöndíj és segély


Hónap
Folyamatosan beiratkozott hallgatók Első féléves hallgatók
1. fokozat 2. fokozat 3. fokozat 1. fokozat 2. fokozat 3. fokozat
Oh. Ö. /fő/ P Oh. Ö. /fő/ P Oh. Ö. /fő/ P Oh. Ö. /fő/ P Oh. Ö. /fő/ P Oh. Ö. /fő/ P
1945 december 8 50000 10 37500 4 25000 12 50000 3 37500 8 25000
1946 január 8 80000 10 60000 4 40000 12 80000 3 60000 8 40000
1946 február 12 220000 13 165000 5 110000 14 220000 8 165000 8 110000
1946 március 21 800000 15 60000 7 400000 15 800000 11 60000 10 400000

Rászorultság és tanulmányi eredmény alapján osztották be ösztöndíj szerinti fokozatokba a hallgatókat, külön a már az egyetemen tanulókat és külön azokat, akik akkor lettek első félévesek (az ő esetükben még nem lehetett tanulmányi átlagot számítani, így az érettségi eredményt vették figyelembe).
A táblázatból kitűnik, hogy havi szociális ösztöndíjat nagyon kevesek kaptak, a szelekció mértékéről és mikéntjéről jellemző az, hogy azok nyerték el főként az ösztöndíjat, akik földműves és munkás családból valóak voltak, emellett háromszor annyi személy lett elutasítva, ahol a szülő foglalkozása minden esetben értelmiségi, tisztviselő vagy közalkalmazott. Mindazonáltal megfigyelhető, hogy nemcsak az infláció következtében az összeg, hanem lassan növekvő mértékben az ösztöndíjban (és segélyben) részesülők száma is gyarapodott.
1946 tavaszán a nagyarányú pénzromlás miatt a diáksegélyezés gyakorlatilag leállt egy időre.45
Havi rendkívüli tanulmányi segélyek
Hónap Oh. Ö. / fő / Ft. Hónap Oh. Ö. / fő / Ft Hónap Oh. Ö. / fő / Ft.
1945 december 33 10000-20000 P 1947 április 80 20 Ft 1948 április 61 20 Ft
1946 március 10 400000, 600000 P 1947 május 73 20 Ft 1948 május 24 20 Ft
1946 aug.-szept. 50 30-119 Ft 1947 június 71 20-40 Ft 1948 június 49 35-60 Ft
1946 október 63 20-30 Ft 1947 október 42 30, 40 Ft 1948 augusztus 19 46-200 Ft
1946 november 68 20-30 Ft 1947 november 33 25 Ft 1948 szeptember 64 20-60Ft
1946 december 61 10-30 Ft 1947 december 16 20 Ft 1948 október 28 20, 27 Ft
1947 január 29 20-30 Ft 1948 január 48 20 Ft 1948 november 76 20, 40 Ft
1947 február 44 20-30 Ft 1948 február 31 20 Ft 1948 december 38 20, 270 Ft
1947 március 70 20-30 Ft 1948 március 65 30 Ft      
Jelmagyarázat: Oh. = orvostanhallgató, Ö. / fő / Ft. = fejenkénti összeg Forintban

A pénzügyi stabilizáció után felhagytak az addigi fokozatok szerinti megoszlással és szociális szempontok alapján felállított rangsorrend alapján részesítettek hallgatókat rendkívülinek nevezett, ám havi rendszerességgel tanulmányi segélyben. Megfigyelhető, hogy a bizottság igyekezett inkább több hallgatónak keveset adni, csak ritkán fordult elő, hogy nagyobb összegeket fizettek volna ki egyes rászorulóknak.
Alkalmi segélyezések
Alkalmi segélyezés viszonylag ritkán és esetlegesen fordult elő ebben az időszakban: 1947 októberében a skandináv államok által adományozott ruhasegély szétosztása (18 orvostanhallgató kapott cipőt, 12 személy télikabátot, 10 pedig öltönyt)46, ami adalékul szolgálhat a hallgatóság szociális, megélhetési viszonyait illetően. Ugyancsak 1947 decemberében a Bölcsészettudományi Kar adományozott ruhasegélyt, a 72 megajándékozott között 27 orvostanhallgató volt.47 1948 januárjában a debreceni Városi Tanács adott 20 orvostanhallgatónak segélyt (10 fő 90 forintot, míg 10 fő 53 forint 50 fillért kapott).48

Az orvostanhallgatók kollégiumi elhelyezése

A kollégiumokban elhelyezett orvostanhallgatók száma

Tanév Ref. Koll. OBÜE SzLK SzEFHE KmFH TII HMLk Csaba
E. I. Ók. I. f. II. f. I. f. II. f. I.f. II. f.
1921/22. n. a. n. a. n. a. n. a.   n. a.    
1922/23 9 n. a.
1923/24 1/3I n. a. 14 38
1924/25 5 n. a. 35
1925/26 6 38
1926/27 n. a. 4 M
1927/28 9 6 4
1928/29 7 n. a. 4
1929/30 2 6 4
1930/31 n. a. 5 41 40 2 3
1931/32 n. a. 5 42 42 10 9
1932/33 5 n. a. 33 37 8
1933/34 5 37 31 4
1934/35 10 3 4 28 28 9
1935/36 n. a. M 4 39 38 12
1936/37 14 1 4 n. a. n. a.
1937/38 13 M n. a. 14 BDo
1938/39 11 15 I. f. II. f.
1939/40 14 49 48 18 22
1940/41 15 7 42 41 16 16 23
1941/42 15 8 45 15 25
1942/43 K 6 n. a. 40 43 14 14 30
1943/44 n. a. n. a. n. a. 31 35
1945/46 M H 40 H n. a. H 28
1946/47. M M M 60 51 22 22 36 22
1947/48. 88 92 22 29 24 26
1948/49. 84 n. a. 21 n. a. M
Jelmagyarázat és megjegyzések:
Ref. Koll. E. I. = a Református Kollégium Egyetemi Internátusa, Ref. Koll. Ók. = a Református Kollégium Ó-kollégiuma
OBÜE = Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Internátusa (működik: 1915 szept. elejétől 1935. júl. 1-ig, mert elnéptelenedett.)
SzLK = Szent László Kollégium (működik: 1915. szept. 16-tól)
SzEFHE = Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete Internátusa (működik az 1921/22-es tanévtől)
KmFH = Kelet-magyarországi Főiskolai Hallgatók debreceni internátusa
HMLk = A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ)Horthy Miklósné leánykollégiuma (1945-től: Egyetemi Leánykollégium) (működik 1926. okt. 1-től)
TII = Tisza István Internátus (1945-től: Nagyerdei Internátus) (működik az 1921/22-es tanévtől,)
Csaba = Csaba Diákotthon
BDo = Bocskay Diákotthon (működik: 1939. okt. 3-tól)
f. = félév, n. a. = nincs adat, H = használhatatlan állapotban, I = növendékeinek 1/3-a orvostanhallgató K = katonai célra lefoglalták, M = megszűnt,

Mint a táblázat alakjából is látszik, a kollégisták létszámát nem lehet meghatározni teljesen, csak szórványos adataink vannak egyes kollégiumokból és egyes időpontokból. Ugyanis a kollégium gondnokainak évi beszámolói nem készültek el minden évben és részletességük, adataik lebontása meglehetősen változó.
1 Varga Zoltán: A debreceni Tudományegyetem története I. [Debrecen], [1967.] 64-79.pp.
2 Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig (A magyar felsőoktatás az 1930-as években). Argumentum Kiadó, [Budapest], 2002.; Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Akadémiai Kiadó, [Budapest], [2000].; Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Argumentum Kiadó, Budapest, 2000.
3 Szabó Pál, vitéz: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága I-II. Pécs, 1940. – Az I. rész 113-124. és 129-130. lapjain.
4 Hollósi Gábor: A debreceni Jog- és Államtudományi Kar története (1914-1949). Szerzői kiadás, Debrecen, 2007. és Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói társadalma 1914-1949. (31 lap) Acta Historica, 2009-2010. (megjelenés alatt).
5 Nem érthetek egyet Hollósi Gábor állásfoglalásával a keretszámok determináló erejét illetően: Hollósi Gábor: A Jog- és Államtudományi Kar hallgatói társadalma (1914-1949). 34-35.pp. In: Hollósi Gábor (szerk.): Közlemények a Debreceni Tudományegyetem történetéből IV. DE BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, [Debrecen], 2006.
6 Ladányi: A gazdasági válságtól… 50.p.
7 A nőknek egyetemekre való felvétele nagy vitákat kavart: pl. a húszas években: Kornis Gyula kultúrpolitikus kemény hangú, nőellenes kirohanása (Kornis Gyula: Nők az egyetemen. Napkelet, 1925. 60-71., 149-184.pp.) és a válaszreakció erre (Czeke Marianne – Ritoók Emma: Nők az egyetemen. Napkelet, 1925. 496-504.pp. és Bobula Ida: Az egyetemi nőkérdés Magyarországon. Napkelet, 1928. 581-595.pp.)
8 Az egyetemi nőhallgatókra újabban: Ladányi Andor: Két évforduló. A nők felsőfokú tanulmányainak száz éve. Educatio, 1996/3. 375-383.pp., Ladányi: Klebelsberg 90-96.pp. és Ladányi: A gazdasági válságtól…83-88.pp.
9 „…régóta divatos szokás, mely a könnyebb elhelyezkedés vagy a könnyebb szigorlatozás reményében 2-3 egyetemet is összejárat a szemfüles diákkal… Valóban, főként joghallgatóink gyöngébb fajsúlyú eleme a VII-ik és a VIII-ik szemeszterben rendszerint Pécs és Szeged felé gravitál…” – éppen Pap Károly irodalomprofesszor, az 1924-25-ös tanév rektora mutatott rá erre. Évkönyv (1924-25) 106-107.pp.
10 Pl. míg Debrecenben csak egy belgyógyászati klinika volt, Kolozsvárott 1940-ben belgyógyászati és külön belgyógyászati diagnosztikai klinika (és tanszék) is létesült (élükre olyan neves szakemberek, mint vitéz váradi Haynal Imre és vitéz kibédi és makfalvi Varga Lajos kerültek). Ugyanígy Erdély fővárosában külön sebészeti és sebészeti műtéttani tanszékek létesültek!
11 A táblázat hasonló szerkesztésű és felépítésű, mint a jog- és a bölcsészhallgatói társadalomról készült munkáknál, hogy az összehasonlítás könnyebb legyen. Lásd: Hollósi i. m. (különösen 195-197.pp.) és Mudrák i. m. – Hollósi értékelésében nem ad meg százalékos arányokat, csak létszámadatokat, így az arányok összevetése nehézkesebb!
12 A kárpátaljai rutének főként a legközelebbi egyetemre, Debrecenbe jöttek: „Mivel a kárpátaljai rutén diákok zöme a debreceni egyetemet látogatja, ennek az egyetemnek az ügye engem is közelebbről érdekel.” – írta vitéz leveldi Kozma Miklós volt belügyminiszter, Kárpátalja kormányzói biztosa, aki szívén viselte a rutén diákok sorsát. Levelét idézi: Ladányi Andor: A gazdasági válságtól… 176.p.
13 VKM. 54642/1945. V. sz.
14 Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nyilatkozta 1928-ban: „A debreceni egyetem három fakultása – ha nem is jogilag, de történetileg – folytatása a debreceni ősrégi ref. főiskola hittudományi, jogi és bölcsészeti akadémiájának. […] A történelmi előzményekből folyik, hogy noha a debreceni egyetem kizárólag állami intézmény, mégis erősen protestáns színezete van. […] Debrecen protestáns miliője hozta létre azt az állapotot, hogy a hazai protestantizmus a debreceni egyetemben a saját géniuszának megtestesülését látja.” – Idézi: Ladányi Andor: Klebelsberg 104-105.pp.
15 Míg az orvostanhallgatók társadalmi-szociális viszonyainak ismeretéhez és táblázatos kimutatásaihoz a megjelent és kéziratban maradt évkönyvek szolgáltattak adatokat, a szülők foglalkozás szerinti megoszlásának ismertetéséhez nem fogadtam el az évkönyv nyújtotta adatokat (így nem is használtam fel azokat), inkább az eredeti anyakönyvi lapok alapján újra számoltam ötévenkénti bontásban. Ugyanis az évkönyvben
  1. nem szerepel ilyen kimutatás egészen az 1933/34-es tanévig.
  2. nem tünteti fel külön kategóriaként a nagykorú hallgatókat. Természetes, hogy egy 40 éves munkást vagy egy évtizede szigorlatozgató, folyton megbukó „ősmedikust” nem lehet besorolni a szülője foglalkozása szerint.
  3. pap, tanár, tanító egy kategória. Ebből külön vettem a lelkészeket, akik jelentős számban küldték gyermekeiket a debreceni egyetemre (orvosi karra is).
  4. külön kategóriák a kisbirtokos és a földműves. Az anyakönyvek adatszolgáltatásában ez nem szétválasztható, mert egy ugyanazon személy apját hol gazdálkodónak, hol kisbirtokosnak, hol kisgazdának, hol földművesnek tünteti fel, teljesen rendszertelenül.

16 Varga Zoltán: i. m. 67.p.
17 Ladányi: A gazdasági válságtól… 61.p.
18 Maga is elismeri pár sorral lejjebb: „a parasztság dolgozó és kizsákmányoló rétegét a pontatlan kategorizálás következtében szinte lehetetlen világosan elkülöníteni” Varga Zoltán: i. m. 67.p.
19 Varga Zoltán: i. m. 67.p.
20 Itt szintén nem használtam az évkönyveket, hanem az eredeti anyakönyvek alapján számoltam ki ötévente az adatokat. Ugyanis az egyetemi évkönyvekben (a korszellemből eredő felfogásnak megfelelően) nem lakóhely, hanem születési hely szerinti megoszlást közöltek, ezzel is demonstrálva, hogy mennyi Trianonban elcsatolt területről származó hallgató jár az egyetemre. A hallgatóság területi összetételéhez nem a születési hely, hanem a lakóhely szolgálhat vizsgálódási alapul, ez pedig sohasem szerepel évkönyvekben (kivétel 1914/15., 1915/16., 1916/17. és 1928/29. tanévek).
21 Lásd a hallgatók vallási felekezeti megoszlásáról szóló fejezetet.
22szakítottam azzal az egyoldalú, bizonyos fokig kasztrendszerű támogatással, amely a tisztviselő gyermekek támogatását jelentette és általában a tehetséges fiatal magyar gyermekeket kívánom támogatni.” – nyilatkozta korábban Hóman Bálint oktatási miniszter. – Idézi Hóman szavait és tisztviselői tandíjkedvezménnyel foglalkozik: Ladányi: A gazdasági válságtól… 65-66.pp.
23 Rektori beszámoló és évkönyv 1946/47. (HBmL. XXVI. 1/b. 13.d. 2816/1946-47. RH. – 688/1946-47. e.qu.sz.) és Rektori beszámoló és évkönyv 1947/48. (HBmL XXVI 1/b. 19.d. 2432/1947-48. RH. – 46/1948-49. e.qu.sz.)
24 Ladányi: Klebelsberg 69-74.pp. – Nem véletlenül viseli az egész fejezet találóan az „Diák-szociálpolitika – osztálypolitika” címet.
25 Ladányi: A gazdasági válságtól… 66.p.
26 Hivatalos neve: „I. Ferenc József apostoli király alapítvány tanulmányi célokra”.
27Az alapítvány összege mindezideig változatlan maradt és pénzünk elértéktelenedése folytán előállott az a helyzet, hogy egy kérvény papirosa többe kerül, mint az ösztöndíj összege, amiből következik, hogy hallgatóink nem is kívánják igénybe venni a megüresedett ösztöndíjakat.” – Rugonfalvi Kiss István professzor jelentése. BTK Jegyzőkönyvek 1924/25. tanév, III. rendkívüli ülés, 1924. okt. 2. 20. pont
28 Bukó Irma huszti (Máramaros vm.), Lakatos Pál várpalánkai (Bereg vm.) illetőségű lakos volt.
29 Évkönyv 1930/31. 282.p.
30 Évkönyv 1940/41. 222.p. és 1941/42. 364.p.
31 Évkönyv 1926/27. 121.p.
32 Évkönyv 1922/23. 186.p.
33 Évkönyv 1936/37. 401.p.
34 Lásd erről bővebben: Király Sándor: A Mensa Academicához kötődő alapítványok története. In: Hollósi Gábor (szerk.): Közlemények a Debreceni Tudományegyetem történetéből IV. DE BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, [Debrecen], 2006. 63-76.pp. – A 2.b) alfejezet szól a Lánczy Leó Mensa alapítványról (69-71.pp.)
35 Évkönyv 1922/23. 186.p.
36 Évkönyv 1923/24. 135.p.
37 Évkönyv 1941/42. 334.p.
38 Évkönyv 1939/40. 289.p.
39 Lásd Klebelsberg Kunó miniszter nyilatkozatát az egyetem református jellegéről fentebb.
40 Évkönyv 1930/31. 280-281.pp. – Vármegyei ösztöndíjak/fő: Békés 2, Bihar 2, Csanád 1, Hajdú 1, Jász-Nagykun-Szolnok 1, Szabolcs 2.
41 Évkönyv 1926/27. 122.p.
42 Diákjóléti Bizottság 1948. dec. 18-i II. rendkívüli ülése (HBmL. VIII. 1/b. 108.d. 1493/1948-49. RH.)
43 Diákjóléti Bizottság 1945. szept. 7-i I. rendkívüli ülése (HBmL. VIII. 1/b. 92.d. 131/1945-46. RH.)
44 VKM. 66000/1945. III. sz. rendelettel alapítva.
45 Elnök [Szabó István professzor] rámutat arra, hogy az egyes összegek [minisztériumból való] kiutalása és a pénz megérkezése között eltelt kettő-három hét alatt a kiutaláskor még jelentős összegek értékük csekély hányadára csökkentek. Így pl. május hó elsején egy adópengő 630, a mai napon [máj. 16.] pedig 5100 pengőnek felel meg. Ezek az értékcsökkenések lehetetlenné teszik a Diákjóléti Intézmények helyreállítási munkálatait, a szociális ösztöndíj kifizetésekor még egy villamosjegyre sem elegendő.” Diákjóléti Bizottság 1946. máj. 16-i IX. rendes ülése (HBmL. VIII. 1/b. 97.d. 200/1946-47. RH.).
46 Diákjóléti Bizottság 1947. okt. 21-i I. rendkívüli ülése (HBmL. VIII. 1/b. 102.d. 658/1947-48. RH.).
47 Diákjóléti Bizottság 1947. dec. 10-i II. rendkívüli ülése (HBmL. VIII. 1/b. 103. d. 1038/1947-48. RH.).
48 Diákjóléti Bizottság 1948. jan. 13-i V. rendes ülése (HBmL. VIII. 1/b. 108.d. 1122/1947-48. RH.).