A honlap a Métisz keretein belül készült | Kapcsolat
CENTENÁRIUMI KALENDÁRIUM

A Kollégiumtól a Debreceni Egyetemig

1912 a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának éve. 2012-ben egész éves programsorozattal ünnepelte a Debreceni Egyetem a jogelőd 100 éves évfordulóját.
A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében. Ugyanezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel, ahol öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. Az alapítás évében azonban csupán három karon kezdődött meg az oktatás. Az új felsőfokú intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdtek tanítani a bölcsészkaron belül. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására azonban 1949-ig kellett várni.
Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.
A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Az építkezés mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán egyharmadát sikerült megvalósítani.
A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. A Jogi Kar működését még ugyanebben az évben ideiglenesen felfüggesztették, 1950-ben a Teológiai Kar - egyházi fenntartással - a Kollégiumba került, az orvosképzést önállósítva pedig 1951-ben létrehozták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet.
Az 1980-as években kezdődtek újra egyeztetések a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Az események azonban csak 1996-tól gyorsultak föl, amikor egy törvénymódosítás kimondta, hogy 1998. december 31-ét követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen folytat megfelelő színvonalú képzést.
Végül 2000. január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrálódásával hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, amely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését.
Mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye Magyarország vezető kutatóegyetemei közé tartozik, amely 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb haza képzési kínálatot nyújtja. Hallgatói és oktatói bekapcsolódnak a hazai és nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A világszerte több mint száz egyetemmel létesített együttműködési szerződések, az Erasmus és más programok révén a diákok számtalan külföldi ösztöndíj között válogathatnak és az intézmény is egyre több külföldi hallgatót fogad. A tehetséggondozás jegyében a kiválóan tanuló, alkotó és sportoló hallgatók külön ösztöndíjban részesülhetnek.

Hagyományok grafikába álmodva

A Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre felhívására 18 művész 40 pályaművet küldött be a centenárium tiszteletére meghirdetett grafikai pályázatra. Az alkotásokból január 5-én nyílt meg az V. Új esztendei grafikai kiállítás az Élettudományi Galériában.
A KLTE Baráti Kör díját Salamon Árpád szlovéniai művész, a Debreceni Egyetem rektorának díját Vincze László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Parlamenti Államtitkárság díját Szilágyi Imre, a Tudományegyetemi Karok elnökének díját a GADE művészei 9 önálló metszetet egységbe foglaló munkája érdemelte ki. A közönség díját az internetes szavazás alapján Börcsök Attila vehette át.

Megkezdődött a Centenáriumi Év

Ünnepi Szenátusi Ülés, emléktábla-avatás, kiállítás-megnyitó, színházi ősbemutató, báli est is szerepelt a Centenáriumi Év nyitóprogramjában.
Hosszú idő elteltével újra címer díszíti a Debreceni Egyetem Főépületének timpanonját. A központi épület homlokzatán február 3-án reggel leplezték le az állami jelképet, Domokos Zoltán fémműves alkotását.
A Centenáriumi Év programsorozatát nyitó kétnapos ünnepség Ünnepi Szenátusi Üléssel folytatódott a jogelőd Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának 100. évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetemen.
Az ünnepségen az egyetem hírnevének öregbítése érdekében végzett tevékenységük elismeréséül arany gerundiumot vehettek át az intézmény korábbi vezetői.
Az évforduló tiszteletére emléktáblát avattak a Főépület I. emeletén. A dombormű a Református Kollégium és a Debreceni Egyetem kapcsolatát szimbolizálja. A gránit és bronz emléktábla Juha Richárd szobrászművész alkotása.
A program köszöntésekkel folytatódott az Aulában, ahol az ünnepségre érkező vendégek adták át ajándékaikat az egyetem vezetésének. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora is hangsúlyozta, testvérintézményként tekintenek a Debreceni Egyetemre.
Ezt követően a vendégek, egyetemi polgárok hivatalosan is birtokba vehették a felújított dísztermet, ahol erre az alkalomra készült el a 2. világháborúban megsemmisült öt ólomüveg ablak - Róth Miksa egykori alkotásának - rekonstrukciója.
Délután a könyvtár munkatársainak jóvoltából egyetemtörténeti kiállítás nyílt a 3. emeleten, majd bemutatták a Centenárium alkalmára megjelentetett Egyetemtörténeti kötetet. A kiadvány főszerkesztője Orosz István, szerkesztője ifj. Barta János.
Az est a Csokonai Színházban zárult ünnepi gálaműsorral, amelynek keretében első alkalommal csendült fel a 100 éves évfordulóra született zenemű, Németh Norbert, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Műtéttani Tanszék adjunktusának szerzeménye.
A programsorozat február 4-én az ünnepségre érkező díszdoktorok angol nyelvű előadásával folytatódott „Helyünk a világban” címmel.
Valamennyi határon túli felsőoktatási intézmény meghívást kapott „A könyvtárak helye az egyetemi tudás menedzselésében” elnevezésű tanácskozásra, amelyen határon túli könyvtárakkal írt alá együttműködési megállapodást a magyarországi Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma.
A kétnapos ünnepségre érkező vendégek ezt követően „Campus túrán” ismerkedhettek a Debreceni Egyetemmel.
A programsorozat századelőt idéző bállal zárult az egyetem Díszudvarán.

Professzorainkra emlékezve

A centenáriumi év alkalmából ünnepi konferenciát rendezett az orvostudomány kiemelkedő professzorainak emlékére a Debreceni Egyetem Professzori Klubja a Kenézy-villában.
A február 23-i rendezvényen a felkért előadók az egyetem iskolateremtő mestereit mutatták be, akik megalapozták, meghatározták az intézmény helyét a hazai és nemzetközi tudományos életben.
A rendezvényen előadás hangzott el - többek között - Kenézy Gyula, Hüttl Tivadar, Kettesy Aladár, Sántha Kálmán, Vályi-Nagy Tibor professzor életéről, munkásságáról, sokszor személyes hangvételű visszaemlékezések révén.

DEocaching 2012

Több mint 150-en vettek részt a Debreceni Egyetem centenáriumi programsorozatának keretében a március 9-11. között rendezett nemzetközi DEocaching versenyen.
A rendezvényen - amelyre az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztriából, Csehországból, Horvátországból és Ukrajnából is érkeztek résztvevők - 102 hivatásos versenyző indult, a játékkal ismerkedő amatőrök közül pedig 45-en vágtak neki a Békás-tó körül elrejtett ládák megtalálásának.
A legjobbak jutalma a DEocaching 2012 alkalmából készített centenáriumi plakett volt.

Bélyegen az egyetem

A Magyar Posta új címlettel bővítette Idegenforgalom elnevezésű bélyegsorozatát.
A filatéliai újdonság bemutatóját - amely a Debreceni Egyetem alapításának centenáriumát köszöntötte - március 22-én tartották a Főépület Aulájában.
A bélyegen - amely Domé Eszter grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült - az intézmény főépülete, valamint az egyetem jelképe, a gerundium látható.
A Debreceni Egyetemet ábrázoló bélyeg a Magyar Posta 2010-ben indult Idegenforgalmi sorozatának hatodik darabja.

Győzelem a centenáriumi futáson

A Debreceni Egyetem csapata nyerte a több mint négyezer résztvevővel rajtoló centenáriumi futást a Rotary Futófesztiválon.
Az Egyetem térről március 25-én induló 1912 méteres centenáriumi futásra több mint 4000-en, összesen 17 ország futói regisztráltak.
A „Leukémiás Gyerekekért Alapítvány - Debreceni Egyetem - Social Erasmus” csapatához csatlakozott a versenyt megelőző napokban a Debreceni Sportiskola, valamint a Debreceni Egyetem valamennyi indulója, támogatva az alapítványt, amely javára felajánlották a győztesnek járó nyereményt, a defibrillátort.

Nobel-díjas tudós az egyetem díszdoktora

Előadást tartott a Főépület Aulájában Andrew V. Schally Nobel-díjas tudós, a Miami Egyetem professzora, akit díszdoktorai sorába avatott a Debreceni Egyetem.
A március 27-i tudományos előadás a professzor hypothalamikus hormonok, neuroendokrinológia, endokrin-onkológia és daganatterápia területen elért kimagasló eredményeit mutatta be.
A tudóst - aki világszerte csaknem 30 egyetem díszdoktora - a Gyógyszerésztudományi Kar javaslatára avatta díszdoktorává a Debreceni Egyetem.

Agrárörökségünk

Az Alföld paraszti gazdálkodása a 18-19. században címmel nyílt állandó kiállítás a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában.
A tárlat ünnepélyes megnyitóját az Agrárcentrum és a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága (Déri Múzeum) együttműködésének köszönhetően április 5-én tartották az intézmény Böszörményi úti főépületében.
A múzeum állandó kiállítása az alföldi mezőgazdálkodás hagyományait mutatja be a 18. század végétől a 20. század elejéig terjedően az alföldi, döntően mezővárosi gazdálkodás fontosabb területein - földművelés, állattartás, szőlőművelés - keresztül.
Az eredeti tárgyak mellett a használatukra vonatkozó rövid szöveges vagy rajzos utalás is segíti a látogatókat, akik ezen túlmenően archív fényképekből és a 20. század elején készült grafikákból is láthatnak válogatást.

Beérett egy újabb generáció

A Sárgulási Hét zárásaként idén is felvonulással, tánccal búcsúztak április 20-án az egyetemtől és a várostól az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum végzős hallgatói. A hetet Sárgulási Bál zárta, amelyen hagyományosan együtt mulattak a diákok és tanáraik.

80 éves az egyetem Főépülete

80 esztendeje, 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján az egyetem Díszudvara adott otthont a négy év alatt elkészült Főépület avatóünnepségének.
A Centenáriumi Év egész éves programsorozatának részeként ebből az alkalomból kiállítás nyílik a Főépület III. emeletén.
Korb Flóris műépítész tervei alapján a húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem ónémet klasszicista stílusú központi épületet, de az eredeti elképzeléseknek - anyagi nehézségek miatt - csupán egyharmada valósult meg.
A központi épület főfrontja 108 méter, mélysége 88 méter, területe 6.200 négyzetméter. Az ötszintes épület alagsora légvédelmi biztonságot nyújtott a II. világháborús bombázásokban, a felsőbb szinteken művészi kiképzésű lépcsők, folyosók kötik össze a szemináriumi és előadó termeket, professzori szobákat.
Az épület központja a 29 méter magas, 700 négyzetméter üvegtetős Díszudvar, amely különböző ünnepségek, rendezvények színtere. Falain márványtáblákon a Református Kollégium és az egyetem leghíresebb diákjainak, professzorainak nevei emlékeztetnek a debreceni felsőoktatás hagyományaira.
A Díszudvar adott otthont az épület ünnepélyes avatásának 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján. Az eseményen Magyarország kormányzóját Petry Pál, a magyar kormányt Szily Kálmán államtitkár képviselte. Mint vendég, megjelent az ünnepélyen gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek komoly szerepe volt a központi épület kivitelezésében.
Az ünnepély május 15-én istentisztelettel kezdődött a református Nagytemplomban, ezt követően vonultak a meghívottak az alkalomra ünnepi díszbe öltöztetett központi épületbe. Az avatóünnepségen Szily Kálmán államtitkár a magyar állam köszönetét fejezte ki a két nagy „jóltevőnek”: a debreceni református egyháznak és Debrecen szabad királyi városnak. A tudomány új csarnokát Baltazár Dezső püspök áldotta meg.
Bár 1932-től rendszeres oktatás folyt az épületben, több hiányosság is mutatkozott: befejezetlenül állt az Aula, amely végleges, mai formáját csak 1938-ra nyerte el, ekkorra készültek el a termet díszítő, a II. világháborúban később megsemmisült, majd a centenáriumra helyreállított - ólomüveg-mozaikok is. (Az Aula mennyezetét és zárófalait az eredeti elképzelések szerint a Kollégium történetéből származó eseményeket megörökítő freskók díszítették volna. Ezek azonban soha nem készültek el.)
Az egykori Tisza István, ma Egyetem tér, az ott kialakított francia park, a szökőkút, az egyetemi templom szorosan hozzátartozik a központi épület látványához, amelyet 2010 óta díszkivilágítás tesz még hangulatosabbá.
(forrás: Megőrzött értékeink)

Titkok éjszakája az egyetemen

A Debreceni Egyetem 2012-ben első alkalommal csatlakozott a Múzeumok Éjszakája programjaihoz és megnyitotta idén 80 éves Főépületének kapuit a nagyközönség előtt.
Június 16-án az érdeklődők bepillanthattak a Rektori Tanácsterembe, ahol az egyetem ősi jelképeit, a gerundiumokat őrzik. Az Aulában láthatóak a centenáriumra helyreállított ólomüveg ablakok, amelyek kalandos történetét filmvetítéssel mutatták be a szervezők, akik az egyetemi könyvtár titkait is megismertették a látogatókkal. Emellett a programok non-stop zajlottak a Főépület előtti téren is, ahol táncház, népviseleti bemutató és tűzzsonglőr-show szórakoztatta a közönséget.

Hazaért az olimpiai aranyérmes!

Risztov Éva, a Debreceni Egyetem hallgatója végzett az élen a londoni olimpia 10 kilométeres hosszútávúszásában.
Az intézményben tanuló, többszörös világbajnoki ezüstérmes sportoló végig vezetve, rajt-cél győzelmet aratva szerezte meg az aranyérmet.
Az immár olimpiai bajnok sportolónő, aki Magyarország nyolcadik aranyérmét szerezte Londonban, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, Igazgatásszervező alapszakon végzi tanulmányait.
Risztov Évát az egyetem és a város vezetői fogadták augusztus 10-én a debreceni repülőtéren.

Mókus - az egyetemi kabalafigura

A Nagyerdőben is honos mókust választotta kabalafigurájává a Debreceni Egyetem, amely ebből az alkalomból örökbe fogadta a Nagyerdei Kultúrpark kis lakóit az Állatkertben augusztus 14-én rendezett ünnepségen.
A legújabb egyetemi jelkép szerepelt később a virágkarneváli kompozíción is.

Győztes egyetemi mókusok a karneválon

A legnagyobb elismerés, a közönségdíj megszerzése mellett a zsűri második helyezését is kiérdemelte augusztus 20-án a Debreceni Egyetem karneváli virágkocsija.
A kompozíció játékos formában idézte a diplomaosztók hangulatát a frissen választott kabalafigura, a mókusok megjelenítésével.
A Pikó Sándor grafikusművész tervezte virágkocsi az egyetem 100 éves évfordulója alkalmából ötvözte a centenáriumi logót, a hivatalos jelképet, a gerundiumot és a hallgatók kérésére választott kabalamókusokat.
A „Mókusok a Nagyerdőn” fantázianevű alkotás a 13 virágkocsit felvonultató karneváli menet egyetlen olyan kompozíciója volt, amelyet saját kísérő csoportok fellépése egészített ki és tett teljessé: az egyetem Zeneművészeti Karának Rézfúvós Quintettje és a Sonus Ütőegyüttes zenéje mellett az Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjai mutatták be Jóna Szabolcs ez alkalomra koreografált „mókusos” produkcióját.

Centenáriumi tanévnyitó

Több mint nyolcezer elsőéves hallgató fogadalomtételével szeptember 9-én megkezdődött az egyetem idei, centenáriumi tanéve.
Fábián István beszédében utalt a 474 éves helyi felsőoktatási hagyományokra, és az intézmény jogelődjének 100 évvel ezelőtti megalapítására, megjegyezve: az egyetem a legnehezebb korszakokban is mindig meg tudott újulni, továbbvitte hagyományait, megőrizte értékeit. A rektor Debreceni Egyetemért Emlékérem kitüntetést adományozott Risztov Évának, aki Magyarország nyolcadik aranyérmét szerezte Londonban.

Száz év képekben

Az elmúlt 100 évet felölelő fényképalbumot jelentetett meg szeptember 20-án a centenárium alkalmából a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma.
A különleges kötetben olyan rendkívüli dokumentumok is helyet kaptak, mint az egyetem alapító okirata, vagy az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita királyné részvételével zajló avatóünnepség.
A centenáriumi kiadvány képekkel mutatja be az egyetemváros orvoskari telepének százéves történetét Batár István és Tóth Csaba professzorok szerkesztésében. Az album fejezetei végigvezetik az olvasót a kezdeti építkezéstől, az arculatváltáson át az újabb létesítmények, nagyberuházások megjelenítéséig. Megismerhetjük az egyetemi vezetőket, bepillanthatunk az intézmény nagyobb eseményeibe, láthatunk életképeket a múltból, a diákéletből, és bemutatkozik a mai orvoscentrum, intézeteivel, klinikáival.

Kutatók Éjszakája 2012

A centenárium jegyében 100 programmal várta az érdeklődőket a Debreceni Egyetem, amely több mint hatezer látogatót fogadott a Kutatók Éjszakáján.
Hagyományosan szeptember negyedik péntekén - idén szeptember 28-án - rendezték országszerte a Kutatók Éjszakáját, amelyen idén 29 városban csaknem 60 helyszínen várták a látogatókat a legkülönbözőbb tudományágak képviselői azzal a céllal, hogy a népszerűsítésen és szórakozáson túl minél több fiatalt meggyőzzenek arról: érdemes a tudományos pályát választani. A Debreceni Egyetem - amely ebben az évben 6. alkalommal vett részt a rendezvényen - a centenárium tiszteletére 7 helyszínen 100 különleges programmal készült.
Idén bővült a rendezvények és helyszínek száma egyaránt, az egyetem karai, tanszékei mellett különleges programokat kínált a Déri Múzeum és az ATOMKI is, emellett - rendhagyó módon - a Fórum Debrecen Bevásárlóközpontban egyetemtörténeti kiállításon mutatkozott be az intézmény.

A Debreceni Egyetemen ülésezett az MRK

A Debreceni Egyetemen tartotta idei őszi ülését a Magyar Rektori Konferencia legfőbb döntéshozó szerve.
Az október 16-17-i tanácskozás fő témája a felsőoktatási intézmények finanszírozása és gazdálkodása volt. Az ülés első napján részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa államtitkár, valamint Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár is. Az eseményen a legnagyobb európai egyetemi szervezetet, az Európai Egyetemi Szövetséget (EUA) Helena Nazaré elnök asszony képviselte.
A tanácskozás arra kereste a választ, hogy hogyan alakítható ki az optimális finanszírozási és gazdálkodási környezet annak érdekében, hogy az egyetemek és főiskolák ne csak megőrizzék előkelő pozícióikat a felsőoktatási rangsorokban, hanem javítani is tudjanak azokon. Az MRK ezek figyelembe vételével javaslatot fog tenni a döntéshozók számára a finanszírozási és gazdálkodási modellre vonatkozóan.

Debreceni Egyetem – kutatóegyetem

Véget ért a jelentős uniós pályázati forrásból megvalósuló két éves kutatóegyetemi projekt, amelynek záró-rendezvényét október 18-án tartotta a Debreceni Egyetemen.
A programban 118, köztük 21 fiatal kutatócsoport indított kutatási témát.
Az öt fókuszterületen belül (Molekulatudomány, Fizikai-, Számítás- és Anyagtudomány, Egészség- és Környezettudomány, Molekuláris Medicina, valamint Nyelvtechnológia és Bioetika) támogatásban részesült kutatók és kutatócsoportok optimális feltételek között dolgozva képesek voltak a kutatási területük nemzetközi élvonalában jelentős tudományos eredmények elérésére, továbbá széleskörű együttműködésre a hazai és külföldi kutató társintézményekkel.
A Debreceni Egyetem 2010-ben nyerte el a kutatóegyetemi címet és az azzal járó 3 milliárd forint összegű, két évre szóló uniós támogatást. A kutatóegyetemi programban az egyetem elsődleges célját elérte, közelebb került a vezető európai elitegyetemek tudományos teljesítményéhez és növelte elismertségét.

Professzorainkra emlékezve

A Tudományegyetemi Karokon a bölcsészettudomány és a természettudomány kiemelkedő professzorainak emlékére november 7-én rendeztek konferenciát a Professzori Klubban. A rendezvényen előadás hangzott el - többek között - Bognár Rezső, Gunda Béla, Országh László, Soó Rezső és Szalay Sándor munkásságáról. A program részeként mutatták be „A Debreceni Egyetem története - a gyökerektől a centenáriumig” című filmet.

Hagyomány és jövő

Az egyetem Alumni Központja és a Hallgatói Önkormányzat faültetéssel népszerűsítette az egyetem volt diákjainak klubját, az alumni közösséget.
Az angolszász országokban elterjedt, nálunk még kevéssé ismert rendszer az alumni, amely egyaránt illeszkedik az egyetem és a Hallgatói Önkormányzat elképzeléseihez.
Az alumni program célja, hogy összefogja a végzett hallgatókat és lehetőséget biztosítson a kapcsolattartásra. Az egyetem pedig információkat tud nyújtani az új oktatási programokról, tudományos eseményekről, kulturális rendezvényekről, segítséget adhat a végzett hallgatóknak szakmai és közösségi programok szervezéséhez, valamint támogatja a kapcsolatteremtést a végzettek, a jelenlegi hallgatók, az oktatók és a munkáltatók között.
A november 19-i faültetéssel egy időpontban indul a közösség gyarapítását szolgáló „Tölgyfa Mentor Program”. Bővebb információ: www.alumni.unideb.hu.

Értékteremtők: 100 év könyvekben

Értékteremtők: a Debreceni Egyetem 100 éve könyvekben címmel nyílt kiállítás november 24-én a Díszudvaron.
A tárlat az egyetem oktatóinak munkásságából mutatott be válogatást.
Az Egyetemi Könyvtár munkatársainak célja az volt, hogy a 100 év alatt egyetemünkön dolgozó oktatók és kutatók által írt szakkönyveket, szépirodalmi alkotásokat, szak- és műfordításokat, az általuk szerkesztett tudományos kiadványokat összegyűjtsék és megismertessék a nagyközönséggel is.
A kiállítás időrendi elrendezéssel mutatta be az egyetem egységességét és sokszínűségét. A csaknem 3000 kiállított dokumentum reprezentálta az egyes időszakok jellemző kutatási irányait, eredményeit. Emellett a közönség megismerhette a Debreceni Egyetemen született cikkek közül legtöbbet megjelentető magyar és külföldi folyóiratokat is.

Doktor- és díszdoktoravató ünnepség

Doktori és habilitációs okleveleket, valamint díjakat és elismeréseket adtak át 2012. november 24-én az egyetem hagyományos doktoravató ünnepségén.
Különleges alkalom, hogy az egyetem kitüntetéses doktori címet adhatott át a köztársasági elnök hozzájárulásával: Varga Éva eleget tett a cím elnyerése követelményeinek, azaz középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait is mindvégig kitűnő eredménnyel végezte, doktori szigorlatának és védésének minősítése summa cum laude. Avatásakor átvehette a Magyarország címerével ellátott arany pecsétgyűrűt is. A 2000-ben létrejött integrált Debreceni Egyetem újkori történetében ő az első orvos-doktorjelölt, aki teljesítette a szigorú feltételeket. Valamennyi felavatott doktor nevében Varga Éva mondott köszönetet.
Az ünnepségen a Debreceni Egyetem díszdoktorai sorába avatta Gulyás Balázst, a Stockholmi Karolinska Intézet professzorát, akinek köszönhetően megkezdhette működését az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában a PET Centrum. Ugyancsak díszdoktori címet vehetett át Michael Quante, a németországi Westfälische Wilhelms-Universität filozófia professzora, az alkalmazott etika vezető kutatója, aki a jövőben az egyetemen működő Bioetikai Kutatócsoporttal tervez szorosabb nemzetközi együttműködést.

Évszázados iratok az egyetemen

Könyvtárosok, levéltárosok látogattak el az egyetem Iratkezelési Fórumára, amelyet november 27-én rendeztek az Aulában.
Pergamenre írott rektori kinevezések, oklevelek, régen volt kiadások nyilvántartását megőrző naplók, bélyegzők, száz éves írógép, kalamáris és toll - csak néhány tárgy abból a kiállításból, amelyet a Rektori Hivatal munkatársai rendeztek a centenáriumi év eseményeihez kapcsolódó „100 esztendő a Debreceni Egyetem Iratkezelésében” című fórum alkalmából.
A rendezvényen előadások hangzottak el az egyetem levéltárban őrzött írásos emlékeiről, az ügyiratkezeléshez kapcsolódó jogszabályokról, a modernkori iratkezelésről és természetesen bemutatkozott a Papirusz Ügyiratkezelő Rendszer is.

Professzorainkra emlékezve

Az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum december 4-én emlékezett ünnepi konferencián az agrártudomány egykori, kiemelkedő alakjaira, az iskolateremtő professzorokra. Mándy Györgyre, az agrobotanika és a kísérleti növényökológia kiemelkedő alakjára; Ács Antalra, a zseniális vezetőre és nemesítőre; Kádár Béla iskolateremtőre, a fiatalok támogatójára; Filep Györgyre, a talajtan elismert professzorára; Gönczi Ivánra, a Debreceni Üzemtani Iskola alapítójára; Veress Lászlóra, az állattenyésztés kimagasló személyiségére, valamint Bocz Ernő professzorra, a magyar növénytermesztés korszakteremtő alakjára volt tanítványaik és kollégáik emlékeztek.

Az egész éves programsorozatot bemutató magyar-angol nyelven kiadott Centenáriumi Kalendáriumot 2013 februárjában jelentette meg a Debreceni Egyetem.

Béres Zsuzsa